Csodaország, ásványbirodalom

2020.01.01. 09:00

Konzekvenciabarlangot fedezett föl Tarsoly Péter barlangkutató a Velencei-hegységben

„Nézd, mit találtam ma a Velencei-hegységben. Csodaország. Ha jó érzékkel nyúl hozzá a Nemzeti Park, ebből egy komoly földtani bemutatóhely lehet. Ezért eljönnének ide a turisták. Ilyen sehol nincs az országban. Illetve most már van a Velencei-hegységben, mert megtaláltam.” Levelet kaptunk a minap Tarsoly Péter barlangkutatótól.

Majer Tamás

Az üreg végén hatalmas omladékzóna található fluoritos karcerekkel átszőve. Tarsoly Péter (jobbra) mellett egyik kísérője, Ágnes, valamint bizonyítva, hogy velük voltunk, lapunk egyik munkatársa csodálkozik rá a természet nagyszerűségére<br />Fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap

Az üreg végén hatalmas omladékzóna található fluoritos karcerekkel átszőve. Tarsoly Péter (jobbra) mellett egyik kísérője, Ágnes, valamint bizonyítva, hogy velük voltunk, lapunk egyik munkatársa csodálkozik rá a természet nagyszerűségére<br />Fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap

Majd kattintottuk, helyesebben koppintottunk a telefon képernyőjén, s máris jöttek a képek az eddig ismeretlen, ám most felfedezett, bányászati tevékenység során létrehozott üreg omlásával kialakult konzekvenciabarlangról, ami Tarsoly Pétertől a Jantsky Béla-barlang nevet kapta. Jantsky Béla geológus 1949-1953 között kutatta a Velencei-hegységet hasznosítható ércek és ásványok után.

Tarsoly Péter december 24-én vágott neki – gyakran tesz így máskor is – a Velencei-hegységnek. Hozzánk eljuttatott beszámolója szerint egy új, nagyméretű konzekvenciabarlangot fedezett fel:

– A hossza több, mint 300 méter, a mélysége a felszín alatt körülbelül 45 méter. Szinte végig víz borítja az alját, ami néhol csak bokáig ér, de vannak benne derékmagasság fölé érő szakaszok is. A szárazabb részeken vörös, fehér, kék és sárga agyagdombok találhatók, a víz alatt citromsárga, vörös, mélykék és fehér kővirágok nőnek. A falak is gyakran színesek, mintha valakinek szétfolyt volna itt a festőpalettája. Mindenfelé cseppkövek vannak; színben és formavilágban egészen elképesztő szépségben. Piritesedett, kaolinosodott gránit, fehér, turmalinosodott aplittelér, talán molibdenit és limonit, szericitesedett pala. Érintetlensége és törékenysége miatt nyilvánosan nem mondom meg, hol található, csak a természetvédelem szakembereinek. Páratlan szépségű ékkő a Velencei-tó partján – írta.

Az üreg végén hatalmas omladékzóna található fluoritos karcerekkel átszőve. Tarsoly Péter (jobbra) mellett egyik kísérője, Ágnes, valamint bizonyítva, hogy velük voltunk, lapunk egyik munkatársa csodálkozik rá a természet nagyszerűségére
Fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap

Aztán kivételt tett, s a Fejér Megyei Hírlap két munkatársának mégis elárulta, helyesebben megmutatta, hol van a barlang. Végül egy ötfős csapat indult útra, hogy szemügyre vegye az ismeretlent. Ahogy azt megígértük Péternek, mi sem áruljuk el, hol található ez a „csodaország”, elfogadjuk azon véleményét, miszerint egyelőre okosabb, ha ez titok. Tanúsítjuk azonban – képpel és szóval –, valóban létezik a felfedezett Jantsky Béla-barlang.

– Ideiglenes névnek is szánhatjuk. Jóvá kell hagynia a Földrajzinév-bizottságnak, a Duna-Ipoly Nemzeti Parknak – fűzte hozzá a névhez Péter, már ottjártunkkor, az erdőben.

Szilikáttűk
Fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap

– Évtizedekkel ezelőtt betömték, sorsára hagyták, azóta megrogyott. A bányatáró fölött a felszín lesüllyedt: ebből lesznek a konzekvencia (következmény) barlangok. Valahol a táróban megyünk, valahol a barlangban. Ahol a táró volt, ott a falban van a dúcolás maradványa, annak a szelvénye trapéz, a másiké mandulaformájú. A barlangban olyan 10 fok van. A víz is annyi… – folytatta a barlangjárásban rutintalan skribler felkészítését a természetjáró.

Vízcseppek a mennyezeten: feloldják az ásványi anyagokat, amelyek a színeket adják
Fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap

Mi lehet a sorsa a barlangnak a jövőben?

– Az egyik lehetőség, hogy kap egy lezárást, és csak kutatási céllal, különleges engedéllyel lehet majd felkeresni; a benne lévő ásványok védelme érdekében – magyarázta Péter. – A másik lehetőség, hogy kiépítik, így egy egyedi kőtani jelenségeket bemutató hely lehet belőle. Ide majd – nem azt mondom, hogy feltétlenül kalandtúra keretében, de – valamilyen földtani séta részeként juthatnának el ez emberek, és megnézhetnék ezeket a képződményeket – vázolta. – Azt megszoktuk, hogy el lehet menni cseppkőbarlangokba, akár overallos, vagy csak sima, sétálós túrára, de olyan barlang, ami vulkanikus kőzetben van, és az ásványoknak ilyen sokféleségét tárja föl, mint ez, ilyen nincs másik Magyarországon. Recsken, az egykori ércbányában, több száz méter mélyen volt ilyen, de azt elárasztották. Viszont az sem volt látogatható. Ez Magyarországon is unikális, és – azt gondolom – nemzetközi viszonylatban is – folytatta.

Szilikátcseppkő
Fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap

Világos, a Velencei-tó környékéről elsőként mindenkinek a strandok, a fürdés, a lángos jut eszébe, tán a vízi sportok.

– Az önkormányzatok részéről van egyfajta „panasz”, hogy a Velencei-tó térsége az egynapos turizmusé. Reggel jönnek, este már el is mennek az ideérkezők. Ahhoz, hogy ez a terület ne az egynapos turizmus célja legyen, szükség van olyan turisztikai bemutatóhelyekre, látványosságokra, amelyek arra ösztökélik a kirándulókat, nyaralókat, hogy itt töltsenek egy, kettő, három vendégéjszakát. Ez egy lehetne ezek közül – mutatott rá Péter.

A különböző ásványok különböző színűre festik a kiválásokat. „Ki tudja, a vasas pici edényke hogyan keletkezett? Erre még keressük a választ” – magyarázta Péter
Fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap

Ezzel együtt ő sem nyittatná meg mindenáron a barlangot.

– Én azt szeretném, hogy ezek a képződmények épségben maradjanak, és csak akkor nyissa meg bárki is mint üzemeltető, hogyha mindez biztosítható – mondta.

 

A barlang és a benne található képződmények, ásványkincs vagyon értékének meghatározásához, illetve a továbbiak eldöntéséhez konzultáció szükséges. Rövidesen felkeresi a helyet, Tarsoly Pétert követve az Eötvös Loránd Tudományegyetem Ásványtani Tanszékének vezetője és a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat elnöke.

– Lesz egy ásványtani vizsgálat, aminek eredményeképpen meg lehet becsülni, hogy milyen védelemre lesz szükség. Utána lehet továbblépni. Most az az első, hogy pontosan ismerjük meg, mi van itt – fogalmazott a barlangkutató.

Ezek is érdekelhetik