Elnézést, honnan tudja a számomat?

Bizonyára többeknek ismerős ez a szituáció – csak a Judit megszólítás helyett más névvel. A történet folytatása úgy szól, hogy meghallgatom a hölgy mondandóját – egy egészségügyi ajánlatról –, majd megkérdezem, mégis honnan ismeri a telefonszámomat, a tartózkodási helyemet (Székesfehérvár) és a nevemet, főleg, hogy be sem mutatkoztam neki. A legutóbbi válasz szerint „megvan erre a kapcsolatrendszerük és az adatbázisuk”. Miután tájékoztattam, hogy én senkinek nem adtam ki a privát telefonszámomat – és ennyi információt magamról –, gyorsan elköszönt és letette a telefont.

Nem is kellett több ahhoz, hogy a következő utam Szilágyi Zsuzsanna ügyvédhez, infokommunikációs szakjogászhoz vezessen, akitől több kérdésemre is választ kaptam a jogi lehetőségekkel, teendőkkel kapcsolatban. Ám mielőtt elmerülnénk a törvényekben, szabályozásokban és paragrafusokban, álljon itt egy másik történet is szemléltetésül, milyen további kényes helyzetekkel találkozhatnak a hétköznapokban akár még olvasóink is. Egy ismerősömet például a céges telefonján keresték meg hasonló ajánlattétellel. A hívás pikantériája az volt, hogy bár a cég, ahol dolgozik, fővárosi, s így a telefonszám is Budapestre bejegyzett, mégis az egykori lakóhelye szerinti (vagyis teljesen más megyébe szóló) ajánlatot kínáltak neki. Választ ő sem kapott arra a kérdésre, honnan szerezték meg az elérhetőségét. A témakör, amelyet most körbejárunk, a „személyes adatok közvetlen üzletszerzési célú kezelése” vagy – ahogyan a szakma hívja – a direkt marketing.

Többkarátos érték

„Az aranynál is drágább kincs a személyes adat” – mondogatják egyre többen. S milyen igaz! Szilágyi Zsuzsanna az adataink (utó)életéről szólva elmondta: előfordulhat, hogy azokat ellopják, eladják vagy bérbe adják – ez nem jogszerű, de hallhattunk már ilyen esetekről –, hogy a rólunk szóló, velünk kapcsolatos információk barterben gazdát cserélnek – nem túl etikus, de jogszerű jelenség –, valamint hogy az adatkezelőn keresztül közvetlenül nálunk, nekünk hirdetnek valamilyen szolgáltatást vagy terméket. Ez utóbbi teljesen jogszerű, már amennyiben az adatkezelőnek felhatalmazást adtunk rá. A probléma pedig sok esetben ebben áll: sokszor azt sem tudjuk, kiknek és mire adtunk felhatalmazást, mert egyáltalán nem, vagy nem túl alaposan olvassuk el az elénk került adatvédelmi nyilatkozatot, s csak egyszerűen jóváhagyjuk azt.

Az érem másik oldala – taglalta a szakjogász –, hogy míg a vállalkozások egyre tudatosabbak, egyre inkább felkészültek arra, milyen módszerekkel lehet befolyásolni a kiszemelt szegmenst, addig az adatfelhasználók – mi, hétköznapi emberek – sajnos nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy folyamatosan, lényegében minden csatornán használják az adataikat.

Egy újabb példa erejéig szakadjunk el a telefontól, s vessünk egy pillantást az internetre! Elég megnyitnunk az egyik legnépszerűbb közösségi oldalt, s láthatjuk, böngészés közben olyan termékek vagy szolgáltatások hirdetései bukkannak fel a képernyőn, amelyeket korábban a keresőben megnéztünk, amelyekre pár órával, egy-két nappal azelőtt rákerestünk, de azokat még nem vásároltuk meg.

Persze az is előfordul, hogy a megvett termék vagy szolgáltatás képe hirdetés formájában továbbra is kísért bennünket.

Lényegi változás történt

A GDPR alkalmazási kötelezettségét követően a direktmarketing-cégeknek – mint adatkezelőknek – meg kellett feleltetniük a rendelkezésükre álló hozzájárulásokat a GDPR elvárásainak, amelyek a korábbiakhoz képest lényegesen nagyobb terhet helyeztek rájuk – hiszen többek között az elszámoltathatóság alapelvének is meg kellett felelniük. Ennek során először is meg kellett vizsgálniuk, hogy a közvetlen üzletszerzésre használt személyes adatok (elektronikus direkt marketing esetében a név, e-mail-cím és a telefonszám) a GDPR által megkövetelt módon, az érintett akaratának önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapuló, egyértelmű kinyilvánítása alapján kerültek-e a birtokukba. A problémát legtöbbször a tájékoztatás vagy az egyértelmű kinyilvánítás bizonyíthatóságának hiánya okozta.

A GDPR-hoz – General Data Protection Regulation, magyarul általános adatvédelmi rendelet – kapcsolódó úgynevezett salátatörvények (melyek a szükségessé vált módosító törvényeket tartalmazták) 2019. április 25-i hatályba lépése előtt a cégek az érintett hozzájárulását választották a direkt marketing tevékenység jogalapjául. Vagyis ha beikszeltük a hozzájárulásról szóló rubrikát az adott űrlapon, s akaratunkat aláírásunkkal is megerősítettük – ezt pedig a cég bizonyítani tudta –, a „dm” tevékenységet végző fél megfelelt a jogszabályi előírásoknak. Nekik ráadásul korábban lehetőségük volt – az 1995. évi, „a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló” törvény alapján – adatokat vásárolni, ezek alapján pedig a hozzájárulást is meg tudták szerezni.

A direkt marketinget folytató cégek jelenleg már csak abban az esetben gyűjthetnek telefonkönyvből vagy lakcímnyilvántartásból kapcsolatfelvételi és üzletszerzési lista összeállítása céljából adatokat, ha bizonyítják az adatok kezeléséhez fűződő jogos érdeküket.

Ilyen érdek lehet az ügyfélelégedettség mérése és a bevételek növelése, de ez esetről esetre változhat, így mindig az adott körülmények alapján kell megítélni a helyzetet. Az viszont biztos, hogy direkt marketingre, üzleti célra nem használhatók fel a nyilvános adatbázisból elérhető adatok – tájékoztatott a szakértő.

Kérem szépen…

Adott a kérdés: mit tehetünk a telefon túloldalán, mi a legjobb reakció egy ilyen megkeresés esetén? Egyrészt jó, ha hamar felismerjük a helyzetet, azt, hogy üzleti céllal kerestek meg bennünket. Ezenkívül több lehetőségünk is van: az adatkezelőnél kérelmezhetjük a hozzáférést az adatainkhoz, a személyes információink helyesbítését és törlését, s az adatok kezelésének korlátozását is. Emellett arra is lehetőségünk van, hogy a személyes adatokat tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban megkapjuk.

Előfordulhat, hogy a személyes adat szolgáltatása jogszabályon vagy szerződéses kötelezettségen alapul, netán egy szerződés megkötésének előfeltétele. Ilyen esetekben az ügyfelet ugyancsak tájékoztatni kell, a többi között arról is, milyen lehetséges következményekkel járhat az adatszolgáltatás elmaradása. Kiemelendő: a személyes adatok kezelése ellen – saját helyzettel kapcsolatos okokból – bármikor tiltakozhatunk, mi több, jogosultak vagyunk arra is, hogy bármely időpontban visszavonjuk az adatkezeléshez megadott hozzájárulásunkat. Panasz esetén a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulhatunk – vagy a bírósághoz, ha úgy ítéljük meg, a jogsérelem által okozott károk elhárítására a bírósági elmarasztaló ítélet alkalmas.