2020.01.10. 07:03
A villámcsapás tüzét az újjászületés követte Óbarokon
Napra pontosan január 9-én lett fennállása óta először önálló önkormányzata Óbarok községnek, Nagyegyházával közösen. Bicskétől való leválásuk az országos sajtóban is hírt kapott.

A képen a jelenlegi képviselő-testület Mészáros Kartal polgármesterrel, valamint a leválást szorgalmazók, Konrád Istvánné és Horváth Lajos Tessely Zoltán és Petrin László társaságában Fotó: Mészáros Dávid
Elegáns ünnepséget tartottak a községházán a jeles évfordulón, ahol mosolyok és szomorú érzések kavarogtak a jelenlévőkben. Az idő az akkori önállósuló szándékot és erőfeszítést igazolta, a két településrész Óbarok néven bizonyította függetlenségének értelmét, fejlesztések történtek, a lakosság növekszik.
Mészáros Kartal polgármester köszöntötte Tessely Zoltán országgyűlési képviselőt, Petrin Lászlót, a Fejér Megyei Kormányhivatal főigazgatóját, de mindenekelőtt azokat, akiknek köszönhetően sikerült a kisvárosról való leválás. Az óbarokiak hátrányban érezték magukat akkoriban, nehezményezték, hogy nem jut rájuk a közös kasszából – immár a rendszerváltás után tíz évvel voltunk. Az egykori főszereplők közül többen már elhunytak, köztük az első választáskor polgármesterséget nyert tősgyökeres nagyegyházi Tóth László is, sajnos igen fiatalon.

Az alig hétszáz lakosú kistelepülések a „baroki sziklák” alatt az iparűzési adó és a földek miatt vitáztak Bicskével, ám Göncz Árpád akkori köztársasági elnökünk aláírta az önállósulást engedélyező okmányokat, s hamarosan a viták is elsimultak. A tősgyökeres óbaroki Konrád Istvánné és a nagyegyházi születésű Horváth Lajos (a választás után egyikük képviselő, másikuk alpolgármester lett) töretlenül küzdött, járta a hivatalos utat az elszakadásért, az önállóságért, s ma büszkén tekintettek vissza erre az időre. Néhai Búsi Lajosné szintén az elszakadás híve volt, a politikai különbségek nem számítottak, csak a helyi érdekek, a közös célok és az egy akarat – a mostani ünnepi megemlékezésen többször elhangzott e megállapítás.

A „befogadó” önkormányzat Felcsút lett, Noll Zoltán polgármester vezetésével, ahová egyébként 1970-ig tartozott a hajdani Batthyány-birtok (most ismét Felcsúttal alkotnak közös jegyzőséget). Szinte nulláról indultak, önálló iskolájuk már korábban megszűnt, egyedül az óvoda működött – mára megújult az is.
Konrádné mára helyi legendává emelkedett eseményt idézett fel: éppen tanácskozott az „önállósulók” csapata a régi iskolában, amikor fekete felleg közeledett. Konrádné zárórát rendelt, s mikor hazatértek, látták, hogy a villám belecsapott az épületbe, s az a terem, ahol ők korábban tartózkodtak, kiégett! Nem tekintették azonban rossz ómennek a fogvacogtató eseményt, a tűzben a múlt elégése és az újrakezdés jelentette számukra a reményt. A Bakonyi Bauxitbánya segítségével megépült az új polgármesteri hivatal és faluház, s évről évre gyarapodott Óbarok.

Köszönet a mai eredményekért
Különböző politikai szelek is fújtak arrafelé, ellentétek, széthúzás ütötte fel a fejét a két évtized alatt, nem mintha ez ritka dolog lenne bármely településen. Az alig negyvenes Mészáros Kartal 2017-ben időközi választáson nyerte el a polgármesteri címet, 2019-ben megismételte győzelmét, ellenjelöltje sem volt. Ő, az alpolgármester Geiger-Konrád Ildikó és a többi ifjú képviselő átvették a stafétabotot az elődöktől, „csak” folytatniuk kell a megkezdett munkát. Mészáros Kartal felolvasta a húsz év alatt közszolgálatot ellátó polgármesterek és képviselők nevét, köszönetet mondva nekik a mai eredményekért.
Az ünnepség záróaktusaként a meghívott bicskei polgármester, Bálint Istvánné mondott pohárköszöntőt, hangsúlyozván: az egykori ellentét réges-rég a múlté. A szomszédok az együttműködésre törekszenek.