Úrhidán bormustrával, Tácon műsorral és tombolával spékelték meg a szombatot

Az úrhidai tájháznál két kemencében sütötték a gusztusos kacsacombokat, s amint a két főszakács, Kubikné Editke és Szűcsné Marika elmondta: vagy 160 (!) adagot készítettek tört krumplival és párolt káposztával, megvendégelve a település civil szervezeteit és persze környékbeli (jenői, kőszárhegyi, sárkeszi és szabadbattyáni) barátaikat. A szépkorúak az önkormányzattal összefogva évről évre megemlékeznek Szent Márton napjáról. A bormustrán nem versenyeztették a nemes nedűket, kínálással és koccintással értékelték a zamatos óborokat és a kicsit még csípős ízű újborokat.

Az úrhidai libafertály, kacsafertály nagyon híres volt anno a fehérvári piacon – mesélték a szépszobában megterített asztaloknál az idősebb asszonyok… A hagyományőrző nap a Táci toros – Táci rétes nevet kapta a keresztségben, a sorban már a nyolcadikat rendezték. Böllér uram, Forgács Öcsi (Attila) és válogatott kompániája 200 kilós jószággal birkózott a nap kezdetén: vagy 60 kiló kolbászt és 40 kiló hurkát sütöttek ki estebédre. A lányok-asszonyok, a szokásokhoz híven, Sebestyénné Boriska felügyelte alatt legalább 270 (!) rúd házirétessel édesítették meg a vendégsereg szájízét. A legjobb a túrós volt (meg a meggyes-darás, az almás, a mákos, a káposztás). A sárosdi különítmény Árkusék „háromgenerációs” alkalmatosságával töltötte a kolbászt: a jelentős történelmi múlttal bíró eszköz vörösréz ágyúlövegből készült még annak idején. A kolbásztöltő verseny dobogósait Ferenczi István nyugalmazott séf, a Szabadtűzi Lovagrend főkancellárja köszöntötte, a pálmát ezúttal a Sárosdi Lángolt gárdája vitte el magyaros kolbászával.