Bodajk és a világégés – A múlt emlékeit idézte fel a háborús helytörténész

A helybéliek és azon Fejér megyeiek előtt, akiket érdekelnek a hadtörténelem titkai, nem lehet ismeretlen a bodajki Fülöp Attila fegyvergyűjtő és szakértő, akit minap előadásra hívott a Bodajki Helytörténeti Egyesület. Attila ezúttal – hadtörténeti korszakokat felölelő gyűjteményéből – természetesen azokat a fegyvereket mutatta be az eseményen, amelyek ott voltak a Nagy Háború legkülönbözőbb csataterein. Ilyen például a legendás Mannlicher-puska, ilyenek a pisztolyok (ezek sorában a Parabellum, vagy 1915-ből a Frommer), és egy igazi, Fülöp Attila gyűjteményéhez képest is kiemelkedő különlegesség: egy eredeti orosz Maxim-géppuska az első világháborúból.

Aránytalanul nagy veszteségek árán

– Ezt a Maxim-géppuskát vélhetően a gorlicei áttörés során zsákmányoltuk az orosz hadseregtől – mondta az előadáson Fülöp Attila. – A vízhűtéses fegyver az évtizedek után egy magyarországi gyűjtőhöz, majd hozzám került: különös ritkasága, hogy eredeti, vászon hevederrel rendelkezik. Lényegében ez a fegyver forradalmasította a háborúk történetét, hiszen megjelenése után a gyalogság vagy a lovasság tömeges támadásait csak aránytalanul nagy veszteségek árán lehetett végrehajtani.

Talán a korabeli rohamsisakok azok, amiket a laikus a legjobbak azonosíthat a háborúkkal: a bemutatón magyar és német, de még román harci fejfedők is szerepeltek a kiállított tárgyak között. A tárlatot az tette igazán „bodajkivá”, hogy a kiállítást kiegészítette néhány olyan fotográfia (vagy azok másolata), amelyek a helybéliektől kerülhettek a vitrinekbe.

Két könyvet írt eddig az első világégésről

Világháborús orvoslás és családi képek: a másik előadó, Katona József sebész számára lényegében családi örökség a Nagy Háború eseményeinek történelmi tisztelete és eseményeinek kutatása. Két könyvet írt eddig az első világégésről, amelyek elsősorban a korabeli katonaorvoslásról szólnak, részei képeslapok és megannyi nagyszerű történet: pénteken kiderült, hogy ezek egyikéből születik majd meg következő munkája is. Számára a bodajki családi szál Kmetyko János nevéhez fűződik, aki nem csupán a Doberdónál és az Isonzónál, de még Szerbiában is harcolt. Fejlövést kapott, a homlokcsontját ütötte meg a lövedék, de lepattant róla és nem ölte meg, majd azután még a hasát is meglőtték: az ilyen harci sérültek általában egy órán belül meghaltak – mondta Katona József. Ám volt egy zsebórája, amelynek a fém tokja megfogta a lövedéket…

Így is túl lehet élni a poklot.