Varázsének Ráckeresztúron – A Holló együttes adott koncertet

Még nyílnak a rózsák, és élénkzöld a fű is a ráckeresztúri tornacsarnok környékén. Óvodások és iskolások érkeztek a helyszínre, lehettek kétszázan, hogy meghallgassák a Varázs­ének című előadást. A szekszárdi Holló együttes volt a vendég, amely 1984-ben alakult, s az elmúlt 35 évben mintegy ötezer koncertet adott. Ritter Péter, az együttes vezetője elmondta, német–magyar kétnyelvű gyermekműsorukat a szekszárdi Német Színházzal közösen készítették. Évtizedek óta arra törekednek, hogy a magyar és a környező népek népzenéjét is bemutassák a közönségnek, de az énekelt verseket is szeretik, többek között Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Csokonai Vitéz Mihály, Tóth Árpád, Nagy László és Csoóri Sándor költeményei is szerepelnek a Holló-zenék ihletői között.

Ráckeresztúrra a Varázs­ének című produkcióval érkezett a három „Holló”: Ritter Péter, Sili Károly és Fenyvesi Ferenc. Weöres Sándor versei­ből készült interaktív zenés műsorukkal szó szerint varázslatos hangulatot teremtettek, a gyerekek csillogó szemmel, élénken követték az eseményeket. A művészek tudják, mit, miért és hogyan tegyenek a figyelem felkeltéséért és ébren tartásáért. Nemcsak kiváló zenészek, de tapasztalt pedagógusok is egyben, odafigyelnek a közönség minden rezdülésére. Weöres közkedvelt versei – Csiribiri, Haragosi, Kutya-tár… – hangzottak el, s az előadásban végig fontos szerepet játszottak a gyerekek is. Az Én elmentem a vásárba… kezdetű dalt például öt igen bátor diák közreműködésével énekelte az együttes, különösen a ló- és a malachang utánzása sikerült jól. A zenészek és a közönség között végig élénk párbeszéd folyt, s nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek is önfeledten kapcsolódtak be a közös éneklésbe, tapsolásba. A produkciót hangos ovációval s „vissza!, vissza!” kiáltással köszönték meg a lurkók, akiktől a Paff, a bűvös sárkánnyal búcsúzott a szekszárdi csapat.

A Holló együttes tagjai is jól érezték magukat, bizonyság erre a könyvtár vendégkönyvébe írt bejegyzésük: „»Csiribiri, Csiribiri, Bojtorján, Lélek lép a lajtorján.« Csuda klassz volt nálatok, Keresztúriak. Sziasztok!”