Az idősek napját ülték a Nádasdladányban élő szépkorúak

– A mai napon szeretnénk kifejezni tiszteletünket és támogatásunkat, és azt az érzést, hogy szeretjük önöket – monda egyebek között köszöntőjében Varga Tünde polgármester. – Ki ne emlékezne hálás szívvel dédszülei történeteire, nagymamája főztjére, ők szüleinkkel együtt mindig mellettünk álltak és állnak. Ha gondunk volt, ők mindig tudták mikor, mit kell tenni. Ha öröm ért bennünket, osztoztak benne. Mindig jó egy kicsit hazamenni, mindig jó egy kicsit visszatérni gyermekkorunkba.

„Hitet, erőt és bátorságot merítünk az önök példájából!”

A jó példa követendő. Munkánkat az önök által letett alapkövekre építve végezzük, abból merítünk hitet, erőt és bátorságot… Ez a délután az önök ünnepe! Annus néniről fotográfiák peregtek a kivetítőn. A falu soron következő legidősebb polgárát, az 1926-os születésű Régi Imréné Sárosdi Annát külön is köszöntötték az idősek napján. Amint elhangzott: Annus néniék öten voltak testvérek, annak idején sok időt töltött Cséripusztán, a nagymamájánál, nagyon szerette őt, szép emlékek kötik oda, a marokszedésre is ő tanította. Fiatalon a téglagyárban dolgozott, majd a tőzegtelepen „kalickázott”. Magdi lányuk Nádasdladányban él, Imre fiuk Pázmándon, mindkét családnál két-két unokája van. A múlt héten, egyik unokája esküvőjére Debrecenbe utazott, a lagzin még táncolt is egy kicsit.

Férje már 64 éves korában elhagyta ezt a földi létet, Annus néni azóta egyedül él, de gyermekei, unokái sokat látogatják. Jó egészségnek örvend, nem nagyon jár orvoshoz. Kis konyhakertjében kapálgat, szereti a virágokat, muskátlit bújtat. Befőttet rak el télire, hogy legyen mit nyalakodni – szokta volt mondogatni. Olvasgat, televíziót néz módjával, az ebédet úgy hozzák neki, de hétvégén ő főz magának. Mobiltelefont használ, azon értekezik a családjával, a testvérével. Kilencvenhárom évesen azért már nehezebben megy minden, lassan, kényelmesen teszi a dolgát – panaszkodik is miatta olykor. Gyalog jár a boltba, az idősek napjára is gyalogosan ballagott el, pedig hozták volna autóval. A köszöntő ceremóniát követően Pere János dalénekes-előadóművész énekelt szívhez szólóan, alkalmanként a szépkorúakat is bevonva a produkcióba. Vacsora után aztán fehérasztal mellett folytatódtak a beszélgetések, vigadtak, sütiztek, az egészségre koccintottak az ünnepeltek.