A csabdi templomdombon növények formálta haza, kopjafákkal ékes

Minden perc személyes volt és emelkedett, ünnepi hangulatban telt, de leginkább bensőségességével hatott minden résztvevőre. A sokáig igen leromlott állapotú, s pályázati támogatással mára teljesen felújított református templom a község egyik magaslati pontján áll, ahogy mondani szokták: szakrális erőtérben. Mezei-Ablonczy Péter lelkész a vasárnapi igehirdetést „átengedte” a csabdi egyházközség testvérközössége papjának, a székelyföldi Sövényfalva ifjú lelkészének, Székely Szilárdnak. A kapcsolat aktív a két település között, s bár szerény anyagiakkal bírnak az erdélyi testvérek, a csabdi templom felújításához maguk is hozzájárultak.

A sövényfalvi lelkipásztor a vágyott békességet választotta példabeszédének kibontására, hangsúlyozva: Jézus Krisztus segít minden helyzetben, ha szívünkből kívánjuk. Tekintsünk empátiával mások gondjaira és nehézségeire, midőn a magunkét számba vesszük, s bánatainkat átéljük – sorstársainkra tekintve a magunk terheit is könnyebben hordozzuk, intett jó példára.

Mezei-Ablonczy Péter elmondta, hogy a templomdombot is kitakarították, a gaztól, bozóttól megszabadították, s növényekből kialakították Nagy-Magyarország térképét. A Kalmár-testvérek tervei alapján, Tessely Zoltán támogatásával, s a közösség kétkezi hozzájárulásával „elültetett” kert-ország testén három kopjafa jelzi Budapestet, Csabdit és Sövényfalvát. És hol van ebben a mai Magyarország? – tett fel a mások által megfogalmazott kérdést az ünnepi istentiszteleten megjelent Tessely Zoltán. A régi haza már nincs, elsüllyedt a történelmi kataklizmában, idézte a keserű megállapításokat. Valóban ritka az az élő szervezet, amelynek ha elpusztítják kétharmadát, életben marad, de hazánkkal mégis ez történt. Az aradi gyásznap százhetvenedik évfordulóján is kijelenthetjük: itt vagyunk, s az elrabolt országot csak akkor vehetik el tőlünk végleg, ha önként lemondunk róla – mondta. Manapság nem véráldozattal kell adóznunk, hanem a közösségünkért kifejtett felelősségvállalással, hangsúlyozta a képviselő.

A csabdi lelkészházaspár és a helyi egyházközösség a közösségi igényekre is megnyitja Isten házát. Ezúttal Raffay Ernő történész, Trianon-szakértő tartott előadást a maga személyes és hiteles modorában az aradiakról, az ama sötét napon történtekről, s hogy mi vezetett a magyar tragédiához 1920-ban. Ő is a bizakodást emelte ki jelenünk és jövőnk érdekében, s a folytonos lelki megújulást jelölte meg célként.

A Csabdin élő Margittai Gábor és Major Anita író-kutató házaspár Kassáról érkezett haza, ahol Bicske után az első világháborús hadifogoly-vándorkiállításukat helyezték el. Margittai az „elveszett haza”, a fogyatkozó magyarság általuk átélt drámáját sem hallgatta el a gyülekezet előtt mondott beszédében, egyben demonstrálva: kutató-terepmunkás, önkéntes küldetésükkel e végzet, s a feledés ellen dolgoznak. Huszárovics Antal polgármester a kert-Nagy-Magyarország körbejárásakor felajánlotta egyhavi polgármesteri tiszteletdíját Sövényfalva templomának renoválására.