A mai templom kétszázhuszonöt éve áll már Cecén

A legenda szerint a 300-as évek első felében Szent Ilona (Nagy Konstantin császár édesanyja) találta meg a Szent Keresztet, két lator keresztjét, valamint a keresztre feszítés eszközeit a Golgotán. Hogy megállapítsák, a három kereszt közül melyik tartozik Krisztushoz, Makárius jeruzsálemi püspök mindhármat egy halálos beteg asszonyhoz érintette, aki az egyiktől meggyógyult. Ezt a keresztet nyilvánították Jézus keresztjének. A fellelt ereklyét 335. szeptember 14-én mu­tatták be a népnek, majd ugyanezen a napon felmagasztalták azt. Az ünnepet a 7. századtól már a nyugati egyházban is megülték, a cecei templom búcsúnapja is így lett szeptember 14-e.

Idén pedig nemcsak a névadó ünnepről, de az épület fennállásának 225. évfordulójáról is megemlékeztek itt egy szentmise keretében. A római katolikus templom jelenlegi plébánosa Helter István, az ünnepi misét – amelynek során Isten háza teljesen megtelt – Mészáros János Sárbogárdon szolgálatot teljesítő címzetes apát, esperes plébános celebrálta. Az 1790-es évek elején épült templomról az 1796. évi vajtai can. vis. (egyházlátogatási jegyzőkönyv) tartalmaz információkat. A templom ekkor még Vajta fíliája volt, 1920-tól vált kihelyezett káplánsággá, 1932-től lelkészség, 1942-től plébánia lett.

– Nekünk, embereknek valahol ünnepelnünk kell Istent. Meg kell becsülnünk ezt a templomot, ahol imádságunk a lelki erőforrásunk – szólt Mészáros János, aki a többi között lajoskomáromi, enyingi, ercsi, mezőfalvai, dunaújvárosi és sárbogárdi egyházi személyek jelenlétében hirdette az igét.