Tizenöt esztendeje annak, hogy várossá nyilvánították a Velencei-tavi települést

Emlékezzünk vissza Velence várossá nyilvánításának időszakára. Hogyan, mikor történt meg?

– Akkoriban Cserny Vilmos – aki a város alpolgármestere és a helyi szakmunkásképző iskola igazgatója is volt korábban – volt az, aki összegyűjtötte a kandidáláshoz szükséges információkat, s összeállította a városi címet megcélzó pályázati anyagot. Ez annyira jól sikerült, hogy később minisztériumi elismerést is kapott ezért. Végül aztán hivatalosan 2014. augusztus 20-án nyilvánították Velencét várossá. Akkor, 15 évvel ezelőtt még egy 5 ezer fő alatti lakosságszámú település voltunk, ma pedig már közel hétezren élnek itt, kiváltképp az elmúlt 4 és fél évben nőtt, gyarapodott komoly mértékben – mintegy másfél ezerrel – az állandó lakosok száma.

Az azóta eltelt időszakban Velence városias jellege erősödött, mégis meg tudta tartani igényes, vidékies hangulatú jellegét, amely miatt a mai napig közkedvelt. Milyen változások történtek?

– Az idő előrehaladtával minden modernizálódik, fejlődik, ezzel a településeknek is lépést kell tartaniuk. Velence ebben a tekintetben speciális város, mert állandó lakosaink egy része a csendes, kisvárosias jelleget, a gyönyörű tájat kedveli, míg sokan mások a mozgalmas nyári hónapokat részesítik előnyben, amikor több a rendezvény, az élményanyag. Nehéz mindkét oldal igényeit úgy összehangolni, hogy az ideális legyen. Én vallom, hogy minőségi – a helyi lakosokat is megmozgató – rendezvényekkel a téli időszakban is sok vendéget lehet hozzánk vonzani, s ezt a Velencei Karnevál eseményeivel folyamatosan sikerül is bizonyítani, immár ötödik éve. Említhetném itt még a Bence-hegyi kilátót, melynek látogatottsága minden évszakban kiemelkedő. Az elmúlt években az oktatási rendszer is rohamos fejlődésnek indult: lett itt egyetem, gimnázium, megújult a mezőgazdasági szakgimnázium, s az óvoda épületeit is sikerült részben vagy egészben felújítani. Ezek mind-mind komoly eredmények, komoly változások a várossá nyilvánítás óta. Ha csak az elmúlt 5 évet nézzük, akkor is. A folyamatos fejlődés mellett ugyanakkor megőriztük azokat a vonásokat is, melyek már a várossá válás előtt is településünk előnyei voltak, így például azóta is nagy gondot fordítunk a zöldfelületek gondozására, a virágosításra, amelyben folyamatosan az ország legjobbjai között vagyunk, díjakat nyerünk.

Milyen fejlesztések jönnének még jól, amelyek megtartják Velencének ezt a vidékies város jellegét?

– A hamarosan a kivitelezési fázisba lépő „Velence parkjainak zöld-infrastruktúra fejlesztése” című projektet emelném itt ki, amelynek keretében csaknem fél milliárd forintból két népszerű parkunk, a Babák rózsaparkja és a Hősök parkja újul meg, s lesz még üdébb, még zöldebb, mint valaha. Mindezek mellett minden olyan pályázati és egyéb lehetőséget igyekszünk megragadni, kiaknázni, amelyek által folyamatos fejlődési pályán mozgó, ugyanakkor kisvárosias jellegét, hangulatát is megőrző település marad Velence. Megőrizzük strandjainkat, vízparti telkeinket, továbbá fontos megjegyezni, hogy a bölcsőde megvalósulására, továbbá az óvoda és az általános iskola további felújítására és bővítésére befogadott pályázatokkal rendelkezünk. Ez elmondható útjainkra, járdáinkra is. A legfontosabb pedig az, hogy folyamatosan építsük, erősítsük Velence helyi közösségét, mert számomra kiemelt cél, hogy a városban élők összetartó, egymásért és lakóhelyükért egyaránt tenni tudó és akaró közösséget alkossanak.