Ne legyünk bogarasak, kóstoljuk meg bátran!

– Legalább kétmilliárd ember – a föld lakosságának negyede – rendszeresen fogyaszt rovarokat. A többieknek még egy kis biztatásra van szükségük – fogalmazott Mauro Serafini, az olaszországi Teramói Egyetem professzora a Frontiers in Nutrion című folyóiratban. A tudós szerint fontos, hogy olyan szempontokra hívják fel az emberek figyelmét, amelyek megkönnyítik számukra a választást. A táplálék íze és látványa nagyon fontos, de például sokak számára az is ösztönző, ha egy étel egészséges.

– Az ehető rovarok kitűnő fehérjeforrások, gazdagok többszörösen telítetlen zsírsavakban, ásványi anyagokban, vitaminokban és rostokban. De mindeddig senki sem hasonlította össze őket olyan klasszikus ételekkel, mint az olívaolaj vagy a narancslé az antioxidáns-tartalom szempontjából – magyarázta a professzor.

Serafini emlékeztetett rá, hogy számos olyan „superfood” van, amelyeknek an­ti­oxidáns-kapacitásuk miatt nagy a szabadgyök-megkötő képességük. A kutatás azt igazolta, hogy az ehető rovarok között is vannak olyanok, amelyek ide sorolhatók. A kutatók egy sor ehető rovart és gerinctelent vizsgáltak meg antioxidáns-kapacitásuk szempontjából. A rovarok ehetetlen részeit eltávolították, majd minden egyedből két minta kivonatát tesztelték, majd minden minta antioxidáns-tartalmát és -kapacitását is mérték.

A szöcskék, selyemhernyók és tücskök vízben oldódó kivonataiban volt a legmagasabb az antioxidáns-kapacitás: ötször magasabb, mint a friss narancslében. Az óriás-énekeskabócában, az óriás-vízibogárban, a fekete tarantulában és a fekete skorpióban viszont elhanyagolható volt az antioxidáns-kapacitás. Az óriás-énekeskabócákban és a selyemhernyókban kétszer akkora antioxidáns-aktivitást mértek, mint az olívaolajban, viszont a fekete tarantulában, a pálmaféregben és a fekete hangyában nagyon kevés volt ez a kapacitás.

– Világos a trend: a növény­evők antioxidáns-kapacitása magasabb! – mutatott rá a professzor.

A tanulmányban megjegyezték, hogy az összehasonlításhoz a rovarok szárított, zsírmentes kivonatát használták, de még 88 százalékos vizes oldatként is elérik a friss narancslé antioxidáns-kapacitásának 75 százalékát. Érdekes módon a polifenoltartalom – amely a növényeknél az an­tioxidáns-kapacitás fő forrása – alacsonyabb volt a rovarokban, mint a frissen facsart narancslében.

– Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a polifenolok mellett a rovarok antioxidáns-kapacitása más, egyelőre ismeretlen összetevőkön is múlik – fűzte hozzá Serafini.

A kutatók az eredmények alapján kiemelték, hogy az olyan ehető rovarok, mint a szöcskék és selyemhernyók, gazdag forrásai az antioxidánsoknak. A tanulmány szerzői ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy a rovarok antioxidáns-kapacitásának emberre gyakorolt hatását vizsgálni kell, mivel ez még tisztázatlan.