Pontot tettek a végére – Közzétették az idei felvételi ponthatárokat

Országszerte egységes volt a látvány: az ezért sok kritikát begyűjtő fiatalok szerda este is tömegével nyomkodták telefonjukat. Ezúttal azonban (a szülők, hozzátartozók szempontjából) teljesen „legálisan” tették ezt, mivel a jövőjükről szereztek információkat: nyolc órától elérhetővé váltak a felvételi ponthatárok, az érkező SMS-ek pedig sorra követték egymást. S noha mindez nem minősül hivatalos eredménynek, van alapja.

A tópartis Sándor Tamara barátaival az egyik székesfehérvári szórakozóhelyet választotta a „házi” pontváró parti – és egyben mai születésnapjának megünneplése – helyszíneként. Tamara a Budapesti Corvinus Egyetem és az ELTE kommunikáció- és médiatudomány, valamint pszichológia szakát jelölte meg. Emelt érettségit angolból tett, így várta a tegnap esti eredményhirdetést. A pontszámok már ismertek: a Corvinuson állami képzésen 440, költségtérítésesen 391 pont kellett a kommunikáció- és médiatudomány szakra.

Tamarával közösen ünnepelt az I. István Szakgimnáziumban pedagógia szakon végzett Rudniczai Rudolf is, aki magyar–történelem szakon kíván továbbtanulni a budapesti ELTE-n. A főváros azért vonzza őt – ahogyan Tamarát is –, mert sok lehetőséget rejt magában, illetve mert új impulzusokat szeretne szerezni. Ráadásul közel van Székesfehérvárhoz.

– Nekem 336 pontot sikerült összegyűjtenem, tavaly 340 körül volt a ponthatár. Így ugyan kis szerencse is szükséges a felvételhez, de ha ez nem jönne össze, a második helyen a Szegedi Tudományegyetemet jelöltem meg, ahová tavaly 308 pont kellett – latolgatott az eredmények ismerete előtt Rudolf. Aztán megtudta: osztatlan, nappali, államilag támogatott formában a budapesti magyar– történelem tanár szakhoz elég volt 324 pont is. Ő mellesleg történelemből emeltezett, mivel mindig is az volt a kedvenc tárgya, és a fő szakjának is ezt szeretné a továbbiakban.

Alföldi Laura a média, a kommunikáció területén képzeli el a jövőjét. Azonban úgy döntött, egy évig még nem tanul tovább felsőoktatási intézményben, inkább marad az I. István Szakgimnáziumban, és elvégez egy OKJ-s tanfolyamot. Így ráér meghozni a döntését – fogalmazta meg.

– Jövőre szintemelőzöm angolból, mert nagyon megszerettem ezt a nyelvet az utóbbi időben – tette hozzá a számviteli ügyintéző szakon végzett diák.

Csincsi Barbara, Tamara tópartis osztálytársa a győri Széchenyi István Egyetemre készül, építész szeretne lenni.

– Élhető, szép város Győr, a fiataloknak sok lehetőséget tartogat, ráadásul gyors ütemben fejlődik – indokolja választását. A ponthatárok kihirdetése előtt nem izgult, mivel tavaly 295 volt a ponthatár, amit Barbara idén sikeresen megugrott.

Ebben az évben 333 pont kellett az osztatlan, nappali, államilag támogatott építészmérnök-képzéshez Győrben.

Csóka Dorottya, a harmadik tópartis osztálytárs nemzetközi gazdálkodás szakon szeretne továbbtanulni. Budapest mellett döntött, mert már kiskora óta ott szeretne élni, a kiválasztott ELTE pedig elég neves egyetem.

– 399 ponttal kalkulálok, ez az ELTE fizetős szakjaira minden bizonnyal elég lesz – számolgatott a ponthatárok kihirdetése előtt. Emelt érettségit történelem tantárgyból tett, mert – mint megfogalmazta – ebből látta a legtöbb esélyt a sikeres érettségire. S hogy jól kalkulált, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy sikeresen megugrotta a képzés önköltséges ponthatárát, melyet ezúttal 352 pontnál húztak meg alapszakon, nappali munkarendben. Az államilag támogatott szakhoz 421 pont kellett volna.

Fejér megyében a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE), a Dunaújvárosi Egyetem (DUE), a Kodolányi János Egyetem (KJE), valamint az Óbudai Egyetem (OE) hirdetett szeptemberben induló képzéseket. A képzési szint, a munkarend és a finanszírozási forma változatos volt: alap-, osztatlan és felsőfokú szakképzések, nappali és levelező, valamint államilag támogatott és költségtérítéses szakok egyaránt szerepeltek a kínálatban