Mit tehet az „éjjeli bagoly” Jóska, ha nappali álmát szétugatják a szomszéd kutyái?

Jaj, de mit tehet Jóska, aki három hétből kettőn még ugyan elviseli a kutyák keservit, de a harmadikon már nem? Jóskáról tudni kell, hogy három műszakban dolgozik az ipartelepen. Amikor délelőttös, fáradt, de a kávé helyrerántja. A délutános hetet szereti, mert asszonya nem lévén, ilyenkor még legurít este a krimóban egy pikoló sört. Az éjszakai beosztástól sem retten ő vissza, csak az a baja, hogy nem tudja utána magát napközben kialudni: a fenti szomszéd ebek felugatják legszebb álmából. Álmában csend van.

A történet szereplői egytől egyig kitaláltak. Bárminemű valósággal való egyezés, ha van ilyen, a véletlen szemérmetlen játéka.

A fehérvári állattartás szabályairól – főleg kutyaügyekben – diskuráltunk Werger Évával, az önkormányzat igazgatási osztályának vezetőjével. Először is: a szakember rámutatott, a haszon- és a „házi kedvenc” állatok tartásának szabályairól alapvetően nem önkormányzati rendeletek, hanem Országgyűlés alkotta törvények intézkednek. Werger Éva egy kivételt említett: a jelenlegi fehérvári szabályozás szerint a társasházak liftjeiben, folyosóin a kutyákat rövid pórázon kell vezetni, s kötelező szájkosarat hordaniuk! Még azoknak az ebeknek is, amelyeknek – s belőlük van több – a közterületeken nem kell szájkosárban lenniük! Érthető, a szűk liftben közel van a kutyaszáj a szomszéd vádlijához. És nem érthető, mert nem praktikus e rövid út miatt bajlódni az eszközzel. Még szerencse, hogy mindebből a lakók között nem szokott konfliktus lenni. Legalábbis a hivatalig nem jut el. A póráz egyébként az utcán is kötelező.

A társasházak lakói hozhatnak olyan szabályozást, amivel megtiltják a kutyatartást. Ez azért érdekes, mert törvény nem tiltja se tanyán, se falun, se kisvárosban, se nagyban, de még történelmi belvárosban sem az állattartást.

Werger Éva tájékoztatta lapunkat, hogy az állatvédelmi törvény:

– Mind a haszonállatok, mind a kedvtelésből tartott állatok tartására vonatkozóan, általánosan állapít meg szabályokat. Mint például, hogy az állattartónak jó gazda módjára gondoskodnia kell az állat fajára való tekintettel a megfelelő életkörülmények biztosításáról, az ellátásáról, mozgásigényének kielégítéséről – mondta.

Egy ezt kiegészítő kormányrendelet pedig:

– Meghatározza azt is, hogy a kedvtelésből tartott állatok tartása során nem lehet tartósan, szükségtelenül zavarni a lakókörnyezet nyugalmát, kialakult életrendjét – nyilatkozta az irodavezető, s hozzátette: a Polgári törvénykönyv is kimondja, hogy egy ingatlan tulajdonosa állattartás során indokolatlanul nem zavarhatja szomszédját.

Werger Éva elmondta, az állatszagok és -zajok kiváltotta szomszédpanasz esetén a hivatal is a Ptk. szerint jár el. Kérelemre birtokvédelmi eljárást indíthatnak.

Fontos, hogy előbb kötelező határozatot juttatnak el a hangos kutya gazdájához, akinek papíron 3 napja van a bizonyíthatóan (családi házas övezetben ez nehéz, panelban könnyebb) fennálló probléma megoldására. A gyakorlatban arra kérik a panaszost, ha látja szomszédja együttműködését, legyen türelemmel. Ha nem intézkedik a felszólított, úgy bírságolnak, de az nem fordulhat elő, hogy elvegyék a kutyát a gazditól.

Fikciós Jóska álmára visszatérve: Werger Éva ismeretei szerint létezik olyan állatorvosi eszköz, amely „lenémítja” az ugatást, sőt, kutyakiképzők szerint az otthon egyedül hagyott kutya megtanítható a csendre.

Akkor van megoldás, ha keresik.