A régészeknek harminc munkanapjuk volt a feltárásra

2019.07.24. 11:30

Három évezredet felölelő leletanyag került elő a pusztaszabolcsi földből

A városon áthaladó vasútvonal fejlesztése regisztrált régészeti lelőhelyet is érintett, így a beruházás a régészeknek is munkát hozott, nem csak az építőknek.

Sági Zoltán

A település határában egy darabon új vasúti nyomvonal jön létre a fejlesztési tervek alapján. Itt vált szükségessé, hogy feltárások előzzék meg az altalaj elkerülhetetlen megbolygatását. A beruházó rózsaszín cölöpökkel kijelölte a munkaterület nyomvonalát, majd – a humuszos felső talajréteg eltávolítása után – átadta a terepet a Szent István Király Múzeum (SZIKM) szakembereinek.

Az időszámításunk előtti 14–13. századtól a török hódoltság végéig kerültek elő leletek azon a területen, amelyet a városon áthaladó vasúti nyomvonal korszerűsítéséhez kapcsolódó munkálatok egyik helyszínén a régészek harminc munkanapra vehettek birtokukba.
Fotó: Sági Zoltán / Fejér Megyei Hírlap

A beruházó költségén végzett hasonló jellegű ásatások egyik sajátossága: ha az építkezés kijelölt területe a feltárandó, mondjuk római kori településnek csak a felét érinti, akkor a régészeti munkákat is csak a római kori falu érintett felén finanszírozzák. A múlt héten lezárult feltárást a SZIKM megbízásából Váczi Gábor, az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa vezette, aki ottjártunkkor a rózsaszín cölöpökön túlra mutatva íves karmozdulattal jelezte, a patakba hajló dombvonal mentén merre szaladhat tovább a föld alatt a település – amely azonban egyelőre ott is marad.

A homokos talajt a falu egykori lakói tudatosan használták tárolóvermek kialakítására
Fotó: Sági Zoltán / Fejér Megyei Hírlap

– Ez nem tervásatás, hanem megelőző feltárás, leletmentés – avatott be Váczi Gábor ottjártunkkor a dolgok menetébe. – Az építésügyi szakhatósághoz beérkeznek a tervek, amelyeket az alá sorolt örökségvédelmi szakhatóság is megkap. Ott megnézik: az érintett terület a térképrendszeren a korábban regisztrált lelőhelyekkel metszésben van-e. Ha igen, a Várkapitányság Zrt. Régészeti Igazgatóságának emberei bejárják a nyomvonalat, újra fölgyűjtik a kerámiákat kézi GPS-szel, pontosítják a régi adatokat, és újra korszakolják őket. Ezután magnetométerrel is végigellenőrzik a területet sávosan, ahol a kerámia szóródott; e vizsgálat már kirajzolta nekünk a mélyebb, markánsabb árkokat és gödröket – ért a konkrét lelőhelyhez a régész összefoglalója. Ekkor történt meg a lelőhely előzetes kitűzése, s ekkor tudta meg a beruházó is, mit kell finanszíroznia és mihez kell gépet biztosítania.

A feltárt parcellákon számos állati csontmaradvány került elő
Fotó: Sági Zoltán / Fejér Megyei Hírlap

A területre érkező régészeknek 30 munkanapjuk volt Pusztaszabolcs mellett, hogy a feltárást és a leletmentést elvégezzék. A régészeti munkák céljára a beruházó közben a teljes nyomvonalat egybenyitotta, a régi vasúttól a Dohányos-patakig, tekintettel a lelőhely kiterjedtségére.

– Ahogy közeledünk a patakhoz, egyre intenzívebb a lelőhely, egyre több minden van – mutatott az egyre sűrűbben következő árkokra és gödrökre Váczi Gábor. – Az alsó sávban, a patak közelében álltak az épületek. Följebb, a domb homokos része tele van tárolóvermekkel, a felső területen pedig már csak árokrendszerek és parcellák futnak. A feltárásokkor napvilágra került, egymásra merőleges árokrendszerek azonban a múltban nem egy időben léteztek – magyarázta a régész.

– A falu fennállásának 150-200 esztendejében ezek pár 10 évente megújított, arrébb rakott, újra osztott telkek, parcellák voltak. Azért készül annyi rajz és metszetre bontás, hogy az egymásutániságot meg tudjuk állapítani. – Megtudtuk: a feltárás végére a régészek elkészülnek a terület pontos, 1:20-as méretarányú rajzával is, amely illeszkedik az egységes országos vetületi (EOV) rendszerbe. Így, ha valaki később folytatná a feltárásokat, bármelyik objektumra „rá tud bontani”. A térképen jobban kitűnik az egyidejűség is, hogy a feltártak közül mely épületekhez mely parcellarendszer tartozik, mert az összetartozóknak lesz szinte fokra pontosan azonos a tájolásuk. Ez a „fázisolás” önmagában csak egyidejűséget mutat ki, az egymásra következés időbeli sorrendjét nem.

Váczi Gábor: A mai régészet modern technika nélkül már nehezen elképzelhető tudomány
Fotó: Sági Zoltán / Fejér Megyei Hírlap

A terület közel 3000 évet átfogó leletanyaggal szolgált, folytatta Váczi Gábor. A Pusztaszabolcs határában elterülő lelőhely a késő bronzkortól a kora újkorig őrizte a lakottság tárgyi emlékeit. A késő bronzkori temetkezéseket azonban a modern mezőgazdasági művelés erősen megbolygatta, szinte valamennyi lelet a szántott talajrétegből került elő, nem maradt nyoma az egykori sírgödröknek. A lelőhely legnagyobb része, az előkerült ér ék és viseleti tárgyak alapján a római korra, azon belül a 2–4. századra datálható. A falu lakossága a régész álláspontja szerint romanizált bennszülött lehetett, azaz római adminisztráció alatt élő maradék kelta népesség. Ezt támasztja alá, hogy az előkerült leletek római hatást mutatnak, míg a település szerkezete és az épületek jellege a kelta hagyományokat követi. A falu egykori lakói a római kori iparos termékeket a saját hagyományaikba beépítve használták. A területen a legkésőbbi lelet egy kora újkori, tán már a török hódoltság után keletkezett épület és kemencéjének berogyott kőhalma. Ennek korszakolásában az előkerült sarkantyú és lapos, széles talpú kengyel és kaszamaradvány is segített. Váczi Gábor szerint a kemencét tartalmazó épület méretei is újkori eredetre utalnak.

A legfiatalabb lelet a török hódoltság végi kemence
Fotó: Sági Zoltán / Fejér Megyei Hírlap

Az egyelőre föld alatt maradó patakparti településrészhez visszatérve elmondható: az sem maradt teljesen megkutatatlan. A szakemberek ottjártunk után egy nappal, drón segítségével, a légi régészet eszközeivel vették vizsgálat alá a területet, amelyet jelenleg egyenletesen vetett fűféle borít. Mint utóbb megtudtuk: a felmérés eredményei összecsengenek a magnetométeres felmérés és a feltárás adataival. Emellett a drónos repülés adataiból 3D terepmodell építhető fel a területről, amely a település és a leletanyag későbbi értelmezésénél lesz fontos. – A mai, terepi régészet légi fotó, magnetométeres felmérés és talajradar nélkül már nehezen elképzelhető tudomány – összegzett Váczi Gábor.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában