Füle ezer év és még tíz távlatából

Gubicza József, Füle (879 fő) polgármestere régi motoros az önkormányzati munkában, a közigazgatásban. Arra a kérdésre, hogy miből lehet építkezni manapság egy kistelepülésen, évek óta következetes választ ad:

– Legfőképpen az ezeréves múltból! Amint a múltban, úgy ma is jól érzik magukat itt az emberek. Rendben tartják a portáikat, odafigyelnek egymásra. Csöndes, nyugodt, élhető a mi kis falunk.

A tősgyökeres füleiek által csak „kispestnek” nevezett településrészen sokan vásároltak terciát a fővárosból: művészek és tudósok választották második otthonuknak a Balatonhoz közeli települést.

Általános iskolájuk sajnos a múlt évben megszűnt – templomaik megvannak. Római katolikus templomuk műemlék épület, felújításáról már régóta álmodoznak; a katolikus plébánia barokk stílusban épült. A református templom késő klasszicista stílusú; a Sárréti Tájház a régmúltról és eleinkről mesél.

Versenysportra is alkalmas impozáns tornacsarnokuk nem néptelenedett el: futballtornáknak ad otthont, és a sakk szerelmesei is egymásra leltek falai között. A Barátfüle Egyesület lelkes tagjai a Sárrét kistáj szinte valamennyi településén megfordulnak, jó barátságot ápolnak az ottani kisközösségekkel.

Tolvaly Ernő festőművész először 2003-ban rendezett pécsi hallgatóinak alkotótábort szeretett kis falujában. Az általa megkezdett missziót a művészi hagyatékát gondozó Monogram Alapítvány folytatja. A fülei művésztelep híres-neves aukciói

élményszámba mennek. A múlt évben, a Nyitott templomok napján, a Keresztelő Szent János-templomban a Hermann László

Kamarazenekar adott hangversenyt, a plébánia közösségi termében Ádám Zoltán festőművész mutatta be munkáit.