Viharkár: az önkormányzat vagy a biztosító áll helyt?

Alábbi, a valóság diktálta kérdéseinket először Lambert Gábor kommunikációs vezetőnek küldtük el, aki a Magyar Biztosítók Szövetsége nevében válaszolt. A viharok következtében a víz magánterületet árasztott el, kárt okozva ezzel. A patak nemrégiben kiöntött Bakonycsernyén, villámárvíz formájában több ingatlant elérve. Belterületen parkoló járműveket rongált meg a viharban rájuk szakadó faág. Van minderre biztosítás a piaci kínálatban? Vannak kötelezően helytálló szervezetek (önkormányzat, állami hatóság, magántársaság)? Hová fordulhat ilyen esetekben a károsult? Milyen tanácsot adnának a biztosítók a viharkárok pénzügyi minimalizálására?

A Mabisz szóvivőjétől a következő választ kaptuk.

– Magyarországon a vagyontárgyakra (épületek, építmények, ingóságok) köthető biztosítások alapfedezetei a következő biztosítási eseményekre terjednek ki: tűz, robbanás, villámcsapás, villámcsapás másodlagos hatása, vihar, felhőszakadás, jégverés, hónyomás, árvíz, földrengés, földcsuszamlás, kőomlás, ismeretlen üreg beomlása, idegen jármű ütközése, idegen tárgy rádőlése. Az itt felsorolt eseményekkel összefüggésben keletkezett károk a biztosítási szerződések alapján megtérülnek.

Kijelenthető, hogy a biztosítási esemény bekövetkezésével közvetlenül összefüggő kárhelyszín takarításának, tisztításának, a törmelékek és a fel nem használható maradványok megfelelő lerakóhelyre történő szállításának költségét a lakás-, illetve vagyonbiztosítások megtérítik. A biztosítási szerződések által nyújtott szolgáltatási összeg a vagyontárgy – a káresemény bekövetkezése előtti – eredeti állapotra történő helyreállítási költsége.

Gépjárművek esetén a CASCO biztosítási szerződések tartalmazzák a viharkockázatot is, így ezen biztosítások alapján a biztosító – az esetleges önrészesedés levonásával – megtéríti a keletkezett károkat. A biztosítási piacon létezik önrészbiztosítás is, amelynek segítségével az önrésztől is mentesülhet az ilyen szerződéssel rendelkező ügyfél. Ha azonban a károsultnak nincs biztosítási szerződése, egy vihar bekövetkezésénél nem jogosult kártérítésre.

Előfordulhat, hogy egy jármű tulajdonosa olyan helyen várakozik autójával, ahol a fák ágai letörnek, és ezek kárt okoznak a járműben. A terület tulajdonosa, vagy annak fenntartásáért felelős személy (legyen az magánszemély, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, cégforma, társulás) a gondozatlan fák által okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik.

Abban az esetben azonban, ha a fák állapota kifogástalan, vagyis a terület tulajdonosa, üzemeltetője, használója megfelelő gondossággal járt el, de ennek ellenére, például a hirtelen, nagy mennyiségben lehullott csapadék feláztatja a területén lévő fa gyökerét, amely miatt a fa kidől – a gépjármű tulajdonosa csak a saját biztosítása alapján számíthat a kár megtérítésére.

Bozai István városgondnok szintén megerősítette a Mabisz állásfoglalását.

Elmondta: a parkfenntartás rendszeresen találkozik az autókra zuhanó, vihartörte ágak, fák okozta kár­esetekkel. Ilyenkor a károsult a Városgondnoksághoz befutó kárigényét megvizsgálják, és ha egészséges volt a fa, vagyis az erős vihar ép ágat tört le, akkor az eset vis maior, a város biztosítója pedig nem fizet. Ha ellenben az ág korhadt volt, akkor üzemeltetési hiányosságról van szó: a város nem gondozta kellő alapossággal a tulajdonában álló fát, ennek megfelelően – a biztosítóján keresztül – fizet.

Az áradó csapadékvíz okozta károk miatt eddig még nem igényeltek kártérítést a várostól, vélhetően a lakásbiztosítások álltak helyt az ilyen esetekben, de mint a városgazda fogalmazott: a múlt szombati vihar biztosan vis maiornak számított. Ugyanis, ha fél óra alatt leesik 50 mm csapadék, arra senki nem készülhet föl előre, a csapadékcsatornák ennek csupán a töredékére vannak méretezve.