A három kilencesről

2019.06.05. 07:00

99 éve írták alá a trianoni békeszerződést, 9 éve ez a nemzeti összetartozás napja

A korábbi konferenciák előadói alaposan körbejárták az 1919-es év eseményeit, politikáját és kultúrpolitikáját is. A trianoni „békeszerződés” aláírásának napra pontosan 99. évfordulóján a témát értelemszerűen a békediktátum adta.

Borsányi Bea

Andrej Tóth, Csehországban született és élő magyarként helyenként más szemszögből is megvilágította Trianon előzményeit Fotó: Fehér Gábor

Vizi László Tamás, az emlékbizottság elnöke köszöntőjében felidézte az aláírás körülményeit, azt is kiemelve, hogy a két aláíró közül Benárd Ágost állva, oda se nézve, míg Drasche-Lázár Alfréd ülve, remegő kézzel írta alá a Magyarország történetében a legnagyobb nemzeti tragédiát jelentő dokumentumot. A trianoni „békeszerződés” – ezt a korábbi konferenciák előadásaiból is jól tudjuk – egy folyamat eredményeként jött létre.

Trianon a magyar történetírásra is nagy hatással volt

Szignálásának napja, június 4. 2010 óta – 9 éve – a nemzeti összetartozás napja. A bizottság elnöke kiemelte, az ezt kimondó törvény üzenete egyrészt, hogy erre a tragédiára emlékezni és emlékeztetni kell, másrészt, hogy tanulni kell történelmi hibáinkból és okulni a korábbi nemzeti összefogásokból, amelyekre a magyar történelemben is volt példa. Ez történelmi felelősségünk, amelyet – ahogy az új alaptörvény preambulumában is szerepel – minden magyarnak egymás iránt viselnie kell.

A szakmai előadásokból az antanthatalmak politikáját és Magyarország helyzetét 1919 nyarán-őszén, valamint a Trianon utáni magyar történetírás alakulását ismerhette meg a hallgatóság. A nap folyamán bemutatták még annak a hétkötetesre tervezett, átfogó munkának az első részét, amely a Trianon Nagy Háború alatti előzményei, az Osztrák–Magyar Monarchia bukása 1914–1918 címet viseli, valamint az 1927-ben Juhász Viktor tollából megjelent A proletárdiktatúra és előzményei Székesfehérvárott reprint kiadását.

Andrej Tóth, Csehországban született és élő magyarként helyenként más szemszögből is megvilágította Trianon előzményeit Fotó: Fehér Gábor/Fejér Megyei Hírlap

Ugyancsak bemutatták a néhány hete a Fehérvári Nagyjaink éremsorozat 7. tagjaként megjelent gróf Károlyi József emlékérmet. Különleges részét képezték a konferenciának azok a magyarországi hadifogolytáborokban használt, a valódi pénz helyettesítését szolgáló szükségpénzek, amelyeket a Városházán, a Díszterem mellett állítottak ki.

A konferencia végén a bizottság elnöke felhívást tett közzé, amelyben arra buzdította a megyei diákokat, kezdjenek kutatásokba lakóhelyüket érintően az I. világháborúval, a Tanácsköztársasággal, Trianonnal és a két világháború közötti időszakkal kapcsolatban és összeállított anyagukkal pályázzanak a Trianon Centenáriumi Emlékbizottságnál.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában