Simicskó István volt a vendége a Pákozdi Katonai Emlékpark „Iskolák csatája” rendezvényének

– Mit szól ahhoz, amit itt, Pákozdon, a Nemzeti Emlékhelyen lát?

– Ahol most vagyunk, fontos kihangsúlyozni annak a jelentőségét, hogy gyermekeink megismerjék történelmünket, a magyarság múltját. Hiszen a történelem az élet tanítómestere, márpedig ha ismerjük a múltunkat, akkor bízhatunk abban, hogy egészséges nemzeti öntudattal vérteződnek fel a gyermekeink és komolyabban helyt tudnak majd állni az élet küzdelmeiben.

– Milyen erőt adhat hozzá ehhez a küzdelemhez a nemzeti öntudat?

– Azt, hogy kötődhetnek egy közösséghez: a családunkhoz, a nagy nemzeti családhoz. Ahogyan minden más nemzet fiataljainak, így a magyar ifjaknak is szükségük van arra, hogy rendelkezzenek a nemzethez tartozás érzésvilágával. Mindenkinek egy szülőföldje van, ez a hazánk. Azt hiszem, teljesen jó szándékú és értelmes cél, hogy a gyermekeinket hittel és reménnyel vértezzük fel s ezt az érzést a szívükben alakítsuk ki. Ha úgy tetszik, egy szívbéli törvényt alkossunk azon az üzeneten keresztül, hogy szeretni kell a hazánkat, s ha ez megvan, akkor nagy baj nem lehet. A hazaszeretet ugyanis óriási erőkre képes és tevékeny törődéssé alakítható.

– Miként látja, elérték a céljukat az ezért dolgozók, vagy még csak valahol félúton járunk?

– Ez a munka sohasem készülhet el teljesen, ez nem egy ilyen feladat. Stratégia kell hozzá, amely az újabb és újabb nemzedékeket képes megszólítani és megérinteni, és egy egészséges patrióta érzésvilágot tud kialakítani. Ez a patriotizmus sohasem lehet soviniszta, nacionalista, rasszista vagy antiszemita. Ez egy egészséges emberi érzés, amitől többek és nem kevesebbek leszünk, s nem másokkal szemben határozzuk meg magukat és az identitásunkat, hanem önmagunkért. Mindez azoktól az őseinktől való, akik sok-sok eszmeiséget hagytak hátra nekünk, adott esetben a vérüket is áztatták ezen a földön, például a pákozdi csatatéren is és máshol Európa számos pontján.

Nagyon fontos, hogy összefogás övezze ezt a munkát. Azt vallom, hogy az egészséges patriotizmus és a honvédelmi ismeretek elsajátítása lehet az a legnagyobb közös nevező, amit legszélesebb társadalmi egyetértés övezhet. Ezért neveztük a honvédelmet, a haza védelmét nemzeti ügynek a honvédelmi törvényben és az alkotmányban is. Mindannyiunk felelőssége, hogy hazánkat megóvjuk gyermekeink és leszármazottjaink javára. Ez a küldetésünk, és ezért dolgozni nagy megtiszteltetés: együtt a tanárokkal, az intézményfenntartókkal, a közéleti emberekkel.

– A tankönyveink ilyen szempontból rendben vannak?

– Is-is. Nagyon sok jó tankönyv született már, de akad olyan is, amelynek a szellemisége nem feltétlenül tükrözi úgy a hazafias érzésvilágot, mint ahogyan azt én szeretném. Átolvastam az új Nemzeti alaptantervet: javításokra szükség van. Együtt dolgozunk ezért, létrehoztunk egy munkacsoportot elsősorban az Emmi oktatási szakembereinek részvételével. Azokat a tapasztalatokat, amelyeket az ilyen és hasonló rendezvényeken megszerzünk, igyekszünk majd integrálni a Nemzeti alaptantervbe is. Közismereti tantárgyakban, honvédelmi táborokban és sok minden másban gondolkodunk.

– Szerintem a mai korban egy igazán hatásos és világszínvonalú filmmel többet lehet elérni, mint sok-sok könyvvel. Ezen a területen nagy a lemaradás.

– Örömteli hír, hogy a Magyar Nemzeti Filmalap új történelmi filmek megszületését kívánja támogatni. Valóban nagyon fontos, hogy így is megszólítsuk a fiatalokat, akik megismerhetik a múltunkat, azokat az értékeket, amelyeket olyan neves személyiségek képviseltek, akik ma már nincsenek közöttünk.