Életmentő volt az eső

Olvasónk, Lánczos János nyugdíjas főmérnök és sporthorgász hívta fel figyelmünket a Pátkai-víztározó rendkívül alacsony vízállására, és tett fel kérdéseket lapunknak a tó vízgazdálkodásával, állapotával és kilátásaival kapcsolatban. A sporthorgász, többek között, tudni szerette volna, kerül-e a tározó vizéből máshová is, mint a Velencei-tóba, és hogy a vízleengedés meddig tart és kinek az érdekét szolgálja? Érdekelte továbbá az is, mi lesz a több száz Pátkára járó horgásszal, és hogy mi a fontosabb: a szabadidős horgászat vagy a halászati érdek?

Kérdései gyanakvó éle bizonnyal a horgásztársadalom sajátos szempontjaiból következett, amelyek nem feltétlenül látnak rá a vízgazdálkodó kötelezettségeire – és olykor a tágabb környezeti érdekekre sem. Ám a horgászok mindennapi tapasztalaton alapuló szoros kapcsolata a vízterülettel olyan változásokra hívhatja fel a szakemberek figyelmét, amellyel érdemes foglalkozni. Az alábbiakban elsőként a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (KDTVIZIG) válaszait közöljük, kényszerű okokból rövidítve, de – az igazgatóság kérésére – átfogalmazás nélkül.

„A KDTVIZIG, mint a Pátkai-tározó üzemeltetője, a Velencei-tó vízpótlását 2019. április 1-jén kezdte meg. A víz- eresztés során a Pátkai-tározó vizét a Császár-vízen keresztül a Velencei-tóba engedi. A Pátkai-tározó – a Zámolyi-tározóval együtt – elsődlegesen a Velencei-tó vízpótlását és vízszint szabályozását szolgálja.”

„A vízpótlás célja az optimális vízszint megközelítése, illetve elérése, amely erre az időszakra vonatkozóan 160 cm. A Pátkai-tározóban lévő víz minősége többnyire csak a kora tavaszi időszakban alkalmas a Velencei-tó vízpótlására. A nyári időszakban általában a Pátkai-tározó vízminősége alkalmatlanná válik, így a vízpótlás már nem indítható el.”

„A Vízügyi Igazgatóság törekszik arra, hogy a minimális üzemvízszint (370 cm) egész évben a tározóban maradjon, ezért a 420 cm-es minimális vízállás alá nem eresztjük a tározót, így egy esetlegesen aszályos időszakra is megfelelő mennyiségű vízkészlet marad a minimális vízállás felett.”

„A KDTVIZIG vízhasználati szolgáltatást nem nyújt a Pátkai-tározóból, vízeresztésre csak a Velencei-tó vízpótlása, illetve a tározó maximális üzemvízszintjének megközelítése esetén van lehetőség. A vízügyi igazgatóság nem árulja a vizet, ezért semminemű ellenszolgáltatást nem kap.”

„Igazgatóságunk a tározók meglévő építményeinek rekonstrukcióját a következő EU-s programozási időszakban kívánja megoldani. Ennek érdekében projektjavaslatot dolgoztunk ki.”

Kedden reggel 8 órakor a Velencei-tó vízpótlása befejeződött, a Pátkai-tározó szintje pedig – az érkezett esőnek hála – csupán 450 centiig apadt, ami 30 centivel a minimális üzemi vízszint fölött van.

Meghallgattuk Hedlicska Károlyt, a Pátkai-tározón működő Vértesaljai Horgász Egyesület (VHE) elnökét (ez Lánczos János egyesülete is) is, aki úgy tudja, volt egy olyan megállapodás, hogy ívási időben a vizet nem eresztik. Ezzel szemben tavaly is és idén is ez történt. „A dinnyési rácson úgy bukott át a víz, mert eldugult a sok süllőivadéktól” – jellemezte a helyzetet az elnök, aki a 2000-es évek fordulóján, még Pátka polgármestereként a tározó szabályozási dokumentumaiba is betekintett. Ezzel kapcsolatban kitért rá: a KDTVIZIG által említett szabályozási vízszint értékek mára – szerinte – pontatlanná váltak, ugyanis hiába van meg a centi, ha a tározó feltöltődése, eliszaposodása miatt például a 420 centi már rég nem a hozzárendelt vízköbméter-mennyiséget jelenti. „Nem akarom kétségbe vonni a vízügyi szakemberek felkészültségét, de féltem a halakat” – összegzett Hedlicska Károly.

Úrfi Tamás, a Horgász Egyesületek Fejér Megyei Szövetsége ügyvezetőjének véleményét is kikértük, akitől megtudtuk, remélhetőleg hamarosan sor kerül egy hivatalos terepbejárásra a Pátkai-tározónál, mert valóban jelentősen megváltozott a meder morfológiája és a köbméterek már nem stimmelnek: a tározó tényleges vízmennyisége szerinte is lényegesen kevesebb, mint a feltételezett. Mint az ügyvezető fogalmazott, bár az elsődleges szempont a Velencei-tó vízpótlása, de Pátkán a hal idén is nagyon összeszorult, a süllőivadék meg távozott a vízzel. „Próbálunk konstruktívan együttműködni – hangsúlyozta –, de a Pátkai-tározó medrét mielőbb ki kéne tisztítani.” Ez, mint elhangzott, nem is csak a Pátkai-tározó és a horgászok érdeke volna, hanem a vízgazdálkodóé is, hiszen egy megtisztított medrű tározóban több víz áll rendelkezésre a Velencei-tó számára is.

A KDTVIZIG a fentiekre reagálva úgy tájékoztatott: a Pátkai-tározó üzemeltetési szabályzatában, illetve a vízjogi üzemeltetési engedélyben nincs olyan szabályozás, hogy ívási időben nem engedhető le víz a Pátkai-tározóból. Továbbá a Pátkai-tározó I. és II. számú zsilipjébe kettős elzárást biztosító, 20 mm szabad pálcaközű halrácsokat helyeztek be – épp a halászati jogot gyakorló HOFESZ előírásai alapján. A KDTVIZIG szakvéleménye alapján a Pátkai-tározón első körben egy átfogó iszapvizsgálatra van szükség, mely mennyiségi és minőségi felmérést is tartalmazna. A mederkotrás a vizsgálati eredmények függvénye.