2019.05.26. 07:05
Főhajtás a hősök előtt – Május utolsó vasárnapja a magyar hősök napja
A magyar hősök emlékünnepét – ismertebb nevén: a magyar hősök napját – hivatalosan május utolsó vasárnapján tartjuk.
Székesfehérváron több helyen, köztük a Szentlélek katonatemetőben is emlékeztek Fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap
Az ünnephez kapcsolódó megemlékezéseken azon magyarok – katonák és civilek – előtt hajtunk fejet, akik vérüket, életüket adták a hazáért. A megemlékezés jelen formáját, a hősök emlékünnepét alapjaiban egy 1924. évi törvénycikk rögzítette; a hősi halált halt honfitársakról a kommunista érában mégsem emlékeztek meg. Pedig a szöveg kimondja: „Minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját […] a magyar nemzet mindenkor a hősi halottak emlékének szenteli.”
Idén az első ünnepségek már pénteken lezajlottak. Ennek keretében Székesfehérváron több helyszínen is néma koszorúzással tisztelegtek a hősök előtt: az Izraelita, a Rác és a Hosszú temetőben, valamint a Szentlélek katonatemetőben önkormányzati képviselők, a megyei közgyűlés, a járási hivatal és a Magyar Honvédség Parancsnokságának megbízottjai vettek részt az ünnepségen és helyezték el koszorúikat. Az emlékezés virágai zárásként a Repülős és Ejtőernyős emlékműhöz kerültek.
Hősök napi megemlékezést tartottak Enyingen
Enyingen előbb az Árpád-szobornál, majd a Vas Gereben Művelődési Ház előtt, a Szentgyörgyi Dezső-emléktáblánál gyűltek össze a hősök napjára érkező polgárok.
– Semmi örömteli sincsen abban, hogy veszteséget szenvedtünk, és semmi ünnepelnivaló nincsen a szinte minden magyarországi városban és községben megtalálható emléktáblákon vagy emlékoszlopokon, szobrokon sorakozó hosszú névsorokban. Mégis ünnep ez a mai nap, mert itt vagyunk, és azok lehetünk, akik. Azon a helyen, azon a nyelven, abban a kultúrában…– fogalmazott beszédében Viplak Tibor polgármester, aki itt szónokiasan nyitva hagyta a mondatot, hiszen azt könnyű befejezni: magyarul beszélünk Magyarországon, s a magyar kultúra veszi körül életünket. Aki ezért harcolt a múltban, akár győztes, akár vesztes háborúban, győzedelmeskedett!
– Egy közösség addig él, amíg van kikre emlékezniük – folytatta már Iván Géza református lelkész. Kallós Péter katolikus plébános a közösség nevében az Úristen irgalmába ajánlotta az áldozatokat.
A megemlékezések a mostani és a következő hétvégén egyaránt folytatódnak megyeszerte, többek között Csákváron, Dégen, Pákozdon és Székesfehérvár újabb pontjain.