A nagykarácsonyi horgászverseny rendezője idén is az ifjúsági klub volt

– Már huszonkét éve vagyok nagykarácsonyi, ezt a vizet két éve ismertem meg, akkor váltottam ki ide a horgász­engedélyemet – mesélte Pándi István. – Előtte Kislókra és Őrspusztára jártam. Most már inkább ezt a helyi tavat választom. Megöregedtem, és nehéz negyven–hatvan kilométereket utazgatni egy pecázásért. Ide viszont két-három órára, akár hetente többször kényelmesen lejövök – mondta Pándi István, akitől megtudtuk azt is: – A második gyönyörű kapásom már meglett, ez a mai csúcspéldány, egy hat kiló negyvenes ponty volt.

A mérlegelés után ő is mehetett vissza a helyére. Nem lepődtem meg rajta, mert fogtam már itt ekkorát. A horgászatot sportnak tartom, hiszen a kifogott halak legnagyobb részét visszaengedem a vízbe. A rablóhalakat azért nem engedjük vissza, mert nagy kárt okoznak, fölfalják az ivadékokat. Harcsázok. A tavalyi legjobb eredményem ebben a kategóriában, ebben a tóban egy tizennyolc kilós harcsa. Öt-hat ilyen nagyobbat és több kisebbet is fogtam. Ezek érkeztek a konyhára.

– Első alkalommal vagyok itt, de otthon is előfordul, hogy elmegyünk horgászni – mesélte Répási István, aki Beregszászról érkezett. – Otthon a vadvizekre jártunk, mert a tavak nincsenek betelepítve. A zsákmányban kárász, ponty és csuka található. Ezen a versenyen én fogtam a legtöbb halat. Ne nevess, mert ez nem bunda és nem szerencse dolga volt. A taktikámat a tavalyi horgászbeszámolót olvasva alakítottam ki: az apró halakra mentem rá, a snecikre, de most a végén öt-hat törpeharcsát is kifogtam.

Szabó Károly sporthorgásznak tartja magát, neki volt a legnagyobb súlyú zsákmánya:

– Bár nagykarácsonyi vagyok, de erre a vízre nincs engedélyem, a versenyre viszont nagyon szívesen lejöttem. Sokat járok mindenféle vizekre a tizenhét éves fiammal, akivel szintén sikerült megkedveltetni ezt a sportot. Nagyon jó volt ez a víz, megfelelő etetőanyagot és csalit választottam, ezért is jött össze ez a tizennégy kilós mennyiség.

Szepesiné Ágotának, aki egyméretes teknősbékát fogott ki, sokan gratuláltak a különleges zsákmányához:

– Köszönöm szépen az elismeréseket, de nem volt ez olyan nagy dolog. Kukacot raktunk a horogra, és úgy látszik, hogy éhes volt szegénykém, így gyorsan ráharapott. Nem nagyon örül a kifogásának, mert most is elbújt a házába. Nem kell sokáig izgulnia, mert majd visszamehet a vízbe, a helyére! Tizennégy törpeharcsát is kifogtunk. Igaz, hogy hűvös volt a délelőttünk, de nagyon jó volt a hangulat. Társasággal jöttünk, baráti körben vagyunk, kiváló program volt ez a verseny. Elégedetten mehetünk haza.

Máthé Norbert elvileg búslakodhatott volna, de esze ágában sem volt, pedig ezt a dél­előttöt zsákmány nélkül zárta.

– Semmit sem fogtam, de ezen nem kell keseregni, mert ez így is jó buli volt. Nem irigykedem azokra, akik mondjuk tízet is fogtak ezen a napon. Jó társaságban voltunk, kellemesen telt az idő!