2019.04.12. 20:00
Hercegfalva-Mezőfalva alapítását köszöntötték
A községet Dréta Antal zirci apát kezdeményezésére hozták létre, alapításának védnöke és támogatója Habsburg József nádor volt. A Hercegfalva nevet 1811. április 9-én kapta.
Az ükunoka, Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg József nádor szobránál
Fotó: V. Varga József / Fejér Megyei Hírlap
A József nádor hét programjain Hercegfalva-Mezőfalva alapítását köszöntötték. Nótaesttel, kiállításmegnyitóval, kamarakoncerttel, a civil szervezetek bemutatkozásával, tudományos előadással. A település alapításának 208. évfordulójára csütörtök délután emlékeztek.
Történelem
A história szerint Mezőfalva első ismert elődje Újszállás kun település volt a 15. században, a török kiűzése után a 18. században Újszállás helyén Újmajor állt. Az egykori kunkapitányság 42 ezer holdas területe (Előszállás, Karácsonyszállás, Nagyvenyim és Újmajor településekkel) abban az időben már a ciszterci rend zirci apátságának a földbirtoka volt. Újmajorba barokk templomot és plébániát építettek 1786–87-ben, a falualapítást a napóleoni háborúk következtében kialakult mezőgazdasági konjunktúra ösztönözte. A községet Dréta Antal zirci apát kezdeményezésére hozták létre, alapításának védnöke és támogatója Habsburg József nádor volt.
A falu lakói elsősorban Zirc környéki német ajkú településekről költöztek a Mezőföldre. Összesen 120 jobbágycsalád érkezett, kétharmaduk német nemzetiségű, és mindannyian római katolikusok. Az új települést 1811. április 9-én az Előszálláson megtartott úriszék József nádor tiszteletére Hercegfalvának nevezte el.
„A legmagyarabb Habsburg”
Az alapítók napján az ünnepi szentmisét Spányi Antal megyés püspök, Bérczi Bernát zirci apát és Kristofory Valter plébános celebrálta a Magyarok Nagyasszonya római katolikus templomban. A szentmisét követően megkoszorúzták az alapítók, Dréta Antal és József nádor szobrát, közreműködött a Mezőfalvi női kar, vezényelt Balogh Tímea.
Fotó: V. Varga József / Fejér Megyei Hírlap
József nádor szobránál az ükunoka, Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg mondott emlékező beszédet, elkísérte őt Hercegfalvára (ma szabad így mondani – jegyezte meg a főrend mosolyt keltve a megjelentek körében) felesége, Christiana főhercegasszony.
A szónok ükapjáról, Habsburg Józsefről a többi között elmondta: a magyarok iránti szeretete és a reformkori Magyarország fejlesztéséért kifejtett történelmi léptékű érdemei miatt „a legmagyarabb Habsburg” megtisztelő néven emlegették. A Habsburg-ház magyar vagy nádori ágának megalapítója 1796-tól haláláig Magyarország nádora volt.
Az ünnepség a Kiss Kálmán Művelődési Házban folytatódott és fejeződött be, ahol beszédet mondott Márok Csaba polgármester, és fellépett a Mezőfalvi néptáncegyüttes. Zárásként „Fülembe csendül egy nóta még” címmel Valter Ferenc operaénekes, Spergler Krisztina zongoraművész és Sebestyén Bernát színművész adott műsort.
