Lőttek az internetezésnek?

2019.04.06. 11:00

Ha számítógépünkön tilos a magánhasználat, a munkáltató „belenézhet”

Belenézhet-e, vagy számon kérheti-e a munkáltató, hogy a céges gépünkön milyen Facebook-profilokat, vagy éppen videókat néztünk meg?

Szanyi-Nagy Judit

Nos, épp most fogadták el az adatvédelmi Rendelet (GDPR) hatálybalépése miatt benyújtott javaslatot, amely – ha a cég él ezzel a lehetőséggel – zöld utat adhat a betekintésnek például a céges laptopba. Adott ugyanis egy elfogadott salátatörvény – vagyis több törvény módosítása, ezek egyike A munka törvénykönyve –, amely ezúttal a magyar jogszabályoknak a GDPR-hoz való megfelelését szolgálja.

A témakörben elfogadott módosítások egyebek között érintik a számítástechnikai eszközök (úgymint a személyi számítógép, notebook, tablet, okostelefon) munkahelyen, magáncélra történő használatát is. Vagyis a módosított Munka törvénykönyve jogi keretet és lehetőséget ad a munkáltatónak arra, hogy a munkavállaló számára biztosított számítástechnikai eszközök használatába, illetve az eszközökön tárolt adatokba betekinthessen.

Mit jelent mindez a gyakorlatban?

– Először is fontos leszögezni: a törvény feltételes módban fogalmaz, tehát a munkáltató nem köteles élni a javaslatban leírtakkal. Amennyiben mégis így rendelkezik, a munkahelyen tilos a számítástechnikai eszközök magáncélú használata. Magyarán azokon nem lehet magáncélból internetezni, Facebookot használni, privát e-mail forgalmat vagy hívásokat lebonyolítani. Ezt az adott cég az általános belső adatvédelmi szabályzatban, illetve a munkavállalókra vonatkozó adatvédelmi tájékoztatókban rögzítheti. Ha ezt az új szabályozást az érintettek nem veszik tudomásul, az a munkaviszony megszűnését is jelentheti. Amennyiben a munkaszerződés vagy a kapcsolódó munkahelyi dokumentum nem változik, az azt jelenti: a munkáltató úgy döntött, nem tiltja meg a magáncélú használatot – segített az eligazodásban Szilágyi Zsuzsanna infokommunikációs szakjogász, a Fejér Megyei Ügyvédi Kamara adatvédelmi tisztviselője.

A dolgozónak átadott laptopon lévő adatokba a munkáltató csak addig nézhet bele, amíg el nem tudja dönteni, hogy az adat magáncélú-e
Fotó: Shutterstock

Céges tulajdonban lévő számítástechnikai eszközök magáncélú használata bárhol, bármikor tilos

A szakjogász kérdésünkre azt is elmondta: a szabályozásban a munkáltató nem konkrét weboldalak látogatását tilthatja, hanem összességében mindenféle magáncélú használatot. Ez a szabályozás pedig – ha a munkaadó él a lehetőséggel – független a munkaidőtől, illetve a munkavégzés helyétől. Egy szó, mint száz: a céges tulajdonban lévő számítástechnikai eszközök magáncélú használata bárhol, bármikor tilos. Bennünk aggályok éppen a GDPR kapcsán merültek fel a témához kapcsolódva: ez tehát azt jelenti, hogy a munkáltató bármikor, bármilyen módon belenézhet a cégtől kapott számítástechnikai eszközeinkbe?

– A munkáltató, ha megtiltotta a magáncélú használatot, jogosult betekinteni a levelezésbe, böngészésbe – ám természetesen csak a munkavállaló jelenlétében! Figyelheti az adatforgalmat, böngészési előzményeket, megnézheti a számítógépen vagy telefonon tárolt képeket, dokumentumokat, és ha ilyet talál, töröltetheti a magáncélú tartalmakat. Azonban a munkáltató az átadott számítástechnikai eszközön tárolt adatba az ellenőrzés során csak addig tekinthet be, ameddig el nem tudja dönteni, hogy az adat magáncélú-e – taglalta Szilágyi Zsuzsanna. Hozzátette és ismét hangsúlyozta: az ellenőrzésről értesíteni kell a munkavállalót, s az audit csak a munkavállaló jelenlétében történhet!

A törvénymódosítás életszerűségét a szakjogász egy példával szemléltette: „Egy üzletkötő a jogviszony megszűnése esetén az egész ügyfélkört elvihette magával – jogosulatlanul –, hiszen tiltás hiányában a számítástechnikai eszközökön tárolt adatokat a munkáltató nem menthette le, azokba hozzájárulás hiányában nem tekinthetett be. Legjobb esetben a jogviszony megszűnésekor törölni kellett az egész céges levelezést és a telefonon tárolt hivatali sms-eket”. Persze a munkáltató dönthet úgy, hogy engedélyezi a magáncélú használatot (ez főleg okostelefonokkal összefüggésben valósulhat meg), ám ebben az esetben nincsen ellenőrzési joga még a hivatali használat felett sem – zárta sorait a szakjogász.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában