Konzervatív fák – Barabits Elemérrel beszélgettünk a klíma- és várostűrő fákról

A fák nemesítése nem türelmetlen embernek való foglalkozás. Évtizedek telnek el, míg egy feltevés beigazolódik, vagy lelombozza gazdáját. Egyes fajták több emberöltő alatt válnak csak tekintélyes méretű egyedekké. S hogy egyik-másik nemesítése hogyan sikerül, sokszor csak felnőtt fa korukban dől el.

Barabits Elemér negyvenöt éve dolgozik az Enyinghez tartozó Alsótekeresen. Az Alsótekeresi Faiskola a kilencvenes években történt privatizációja óta családi tulajdonukban van. Előtte alkalmazott volt ugyanitt, a helyi szamárlétrán vette párosával a fokokat.

A fanevelde két hete egymillió forint értékben adományozott 25 hársfát Székesfehérvárnak. A Szent István, illetve a Sisi nevet viselő fafajták a Halesz parkban magasodnak. Tisztítják a Budai úti soksávos út levegőjét a játszótéri gyerekseregnek, futóknak, kutyásoknak.

Barabits Elemérrel Alsótekeresen beszélgettünk a klíma- és várostűrő fákról. Világunkban most ezek a legnemesebbek.

– Látnivaló, hogy ma egy éghajlati átalakulás zajlik. Ez nincs pozitív hatással az élővilágra, hanem hirtelen változásra készteti azt – mutatott rá a szakember. – Erre a hirtelen változásra nem minden növény képes – fűzte hozzá.

Kifejtette, a pannon világ, a mi Kárpát-medencék alapvetően egy sztyeppei jellegű, alföldi terület.

– A vegetáció a csapadékkal függ össze. Ha van elég csapadék, akkor megnő a fa, ha nincs, akkor csak gaz lesz, parlag meg fű – fogalmazott. – Magyarország megszokta a száraz, tikkadt szöcskenyájas területet. Európa nyugati részén ez nem így esett. Ott óriási nagy változás történt egy-két év leforgása alatt! Ez minket annyira nem rendített meg. Európa azon felét viszont, ahol facsarni lehetett a levegőből a párát, megrázta. Ott igen jelentős küllemi változásokat hozott az utóbbi 3-4 év – ismertette.

A szakember arról is mesélt, hogy korábban az angol vagy a holland kertészek, botanikusok kedvvel mentek el a Himalája alá rododendronért, Kínába magnóliáért: jól mutatott náluk, otthon. Hasonlót Magyarországra hiába hoztak volna, ebben a klímában nem éltek meg. Barabits szerint a nyugat-európaiak nincsenek felkészülve arra, hogy a száraz klímán növényeket éltessenek.

– Most egyre nagyobb az érdeklődés az irányukból mifelénk, mert mi eleve ilyen klímában nőttünk föl – világított rá.

Nemcsak a csapadék lett kevesebb, de megnőtt a napsütéses órák, a forró napok száma. A húsz fok fölötti éjszakák száma is. Sőt, hektikussá vált a csapadék ideje. A többirányú változást és változékonyságot sok növény egész egyszerűen nem tolerálja. Hazánkban a légköri aszály okoz, okozott kihívást. A mi növényeinknek ezt kell túlélniük.

Barabits Elemér Alsótekeresen évekkel ezelőtt elindította a várostűrő fák szelektálását. Elmondása szerint – nem mellesleg – meglehetősen hasonló igényeknek kell megfelelniük a várostűrő és a klímatűrő fáknak.

– A faiskolánk azzal foglalkozik, hogy ezekre a megváltozott viszonyokra megfelelően viselkedő és adaptálható fafajtákat nemesítsen, szelektáljon és nyújtson a köznek – foglalta össze.

A fanemesítésről szólva még kifejtette, bizony nem árvácskákról, kéknefelejcsekről van szó, amelyeket tavasszal kiültetünk, aztán hamarjában értékelhetjük, hogy szép volt-e vagy sem.

– Egy fát 50-70-80 évre ültetünk. A fa egy konzervatív entitás. Nem tudhatom, hogy amit csinálok, az a hetvenedik évében milyen lesz! A fák nemesítésének egyik módszere az, hogy visszafelé dolgozunk. Meg kell találni a legszebb egyedeket, és azokból kiindulni – mondta. – A találás, a szerencse, a jó meglátás az, ami nagyon fontos a mi munkánk során. Idő- és munkaigényes feladat.

Tapasztalat kell hozzá – zárta mondandóját a facsemeték osztályfőnöke.

Foglalkozni kell a fákkal, főleg a városokban, ahol nem éppen rózsás a helyzetük. Ám visszakapjuk tőlük az árnyékot, a zöld élményét, a tiszta levegőt.