2019.03.08. 07:00
A Köztársaság mozi látogatható kőtárrá alakul
Zsuzsanna- forrásnál sorolták el többedmagukkal Cser-Palkovics András polgármester és Lantay Attila főépítész az Árpád- ház Program első „kézzel fogható” elemeit.
Cser-Palkovics András és Lantay Attila a tervekkel, az Árpád-ház Program első fizikailag megvalósuló eleme nyárra lesz meg
Fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap
Lesz egy sétánk! A keresztségben a Nemzeti Emlékhely Sétaút nevet kapta. Első, várkörúti, a városkaputól a Köztársaság moziig tartó szakasza a polgármester szavai szerint a nyár második felére valósul meg. Már megvan rá a kivitelező is, egy fehérvári cég. Azért Zsuzsannánál találkoztak, mert itt lesz majd egy, a moziba csábító megállító tábla. Popcornról szó sincs, a Köztársaság moziban kőtár lesz, a Nagyboldogasszony- bazilika köveit őrzi majd. A sétaút menti házfalakon – éjjeli világítással fényesített – kovácsoltvas betűk, a padozatokon kőrovátkák nevesítik a királyokat, mutatják a korszakot. A hozzájuk rendelt információs táblákon a Székesfehérváron koronázott, illetve az itt eltemetett királyokról szerezhet ismeretet járókelő, turista. A kőrovátkák Lantay Attila értelmezésében a történelem másodpercmutatói lesznek.
Akár új belvárosi utcák is születhetnek
A Nemzeti Emlékhely Sétaút java a történelmi belváros déli részén, az egykori városfalakon belül halad majd végig, ám lesz benne egy távolabbi célpont is, oda szinte túra a séta: a Csúcsos-hegy, az Aranybulla-emlékmű.
Lantay Attila, mint fogalmazott, bízik benne, hogy új gyalogos útvonalak is fölszabadulnak. Például a Köztársaság mozi átalakításával átjáró születhetne a Távírda utca felé, sőt talán még a Kossuth utcából is átcsaphatunk majd a Várkörútra az Árpád-fürdő mögött.
Vargha Tamás lapunk kérdésére elmondta, dolgoznak a Nemzeti Emlékhely átalakításának koncepcióján is.
– Egy méltó helyszínt szeretnénk. Az a koronázótemplom, amely ma nem áll – az én gyerekkoromban Romkertnek hívtuk a helyszínét, ma Nemzeti Emlékhely –, az a saját idejében Európa egyik legjelentősebb bazilikája volt, nemcsak koronázótemplom mivolta, hanem méretei, nagysága miatt is. Egy méltó emlékhelyet szeretnénk, olyat, amelyben be lehet mutatni azokat a relikviákat, amelyek megtalálhatók vagy eredetiben, vagy másolatban.
A síremlékekről és a templom nagyságáról is van tudásunk, de kevesebbet tudunk pontos formájáról. Tudjuk, hogyan fejlődött Mátyás király koráig, de pontos építészeti leírásaink természetesen nincsenek – fogalmazott az államtitkár, s hozzátette, a koronázótemplom eredeti monumentalitásának bemutatását is szeretnék megtapasztalhatóvá tenni.