Közel tíz fészket igazítanak meg megyeszerte

2019.02.26. 14:00

Mielőtt a gólyák visszatérnek, biztonságossá lesznek a fészkek

Olvasónk keresett meg minket a napokban Perkátáról, hogy elújságolja: végre valahára megigazították a gólyafészket a Fehérvári út végén, az oszlop tetején.

Sági Zoltán

Ennek kapcsán utánajártunk, hogyan is állnak a gólyafészkek Fejér megyében – szó szerint, mert a villanyoszlopok tetejére telepített malomkerék méretű szárnyaslakok némelyike bizony idővel elferdül és rá-rácsúszik a villanyvezetékekre.

A gólyáknál jobban senki sem tudja

Elsőként felkerekedtünk, és megnéztük magunknak a megigazított perkátai fészket. Egészen őszintén: valami takarosabbra számítottunk. A magasban lebegő gólyalak nem ült ugyan a vezetékeken, de finoman szólva is kócosnak, kajlának, félkésznek tűnt. Eközben előjött a szembeni ház lakója, Németh István, akiért autóval éppen megérkeztek. Elmondta: a kérdéses napon délelőtt az emelőkosaras kocsi gémje az áram kikapcsolása után emelkedett a magasba, hogy ott a szolgáltató szakembere a vezetékekre lógó ágakat eltávolítsa.

– Miért, maga szerint mit kellett volna csinálni? – kérdeztük tőle, aki a végeredményt hozzánk hasonlóan, kissé idegenkedve szemlélte.

– Hát, csak meg kellett volna szépen csinálni – válaszolta ő somolyogva, mire a sofőr is, aki mozdulatainkból, pillantásainkból eddigre elértette a témát, kiszólt a volán mögül. – Hát, így ránézésre az tényleg nem úgy fest, mint ami rendben van. – Németh István, aki számos tavasz óta szemtanúja már a gólyák megérkeztének, e ponton meglehet, úgy érezte, elég a tréfából, ugyanis csak kibökte: – Ember azt úgy nem is tudja, majd a gólyák megcsinálják. Kiülök és csak nézem őket, hozzák a gallyat, letörik a végét és addig-addig szurkáljak, amíg a helyére nem talál minden egyes ág. Nem úgy dolgoznak, mint az édász – dörmögte félig már önmagának, miközben beereszkedett az anyósülésre. – Már csak az hiányzik: a villanyszerelőket beíratni gólyaiskolába – intett búcsút a sofőr is.

Tavaly februárban a váratlanul érkezett kemény fagyok miatt maradt el a fészekigazítás, amit idén pótol az áramszolgáltató. Képünk Sárbogárdon készült
Fotó: Hargitai-Kiss Virág

A gólyafészek-­igazítás tudnivalóit

Felhívtuk Újfalusi Pált, a Perkátai Régiség Gyűjtő Egylet elnökét is, aki elmondta: ő már két éve szorgalmazta a fészekigazítást, amelyre Valentinkor végre sor került. Megkerestük Staudinger Istvánt, a Duna-Ipoly Nemzeti Park természetvédelmi őrét is, aki a megyei gólyák nagy pártfogója. Tőle tudtuk meg aztán, hogy tavaly a februárban váratlanul érkezett kemény fagyok miatt maradt el a fészekigazítás, ugyanis az áramszolgáltató – az előzetes egyeztetések ellenére, de a fogyasztók érdekében – mégsem vállalta az áramtalanítást. Kérésünkre a természetvédelmi őr röviden összefoglalta a gólyafészek-­igazítás tudnivalóit.

A folyamat eleje, hogy a természetvédelmi őr, aki számontart minden egyes gólyafészket, tudja, hol vált szükségessé beavatkozás. Ekkor a területileg illetékes nemzeti park nevében engedélyt kell kérni a terület természetvédelmi hatóságától a beavatkozáshoz. Hivatalból megtörténik a kapcsolatfelvétel az illetékes áramszolgáltatóval is, aki az áramtalanítás pontos időpontját egyezteti a természetvédelmi őrrel, akivel a helyszínen közösen járnak el.

Staudinger István beszámolójából kitűnt: az ő területén jellemzően az év ezen szakában, február végén, március elején kerítenek sort a fészek­igazításra. Ennek miértje pedig visszautal Németh István megfigyeléseire. Nevezetesen, hogy az ember meglehetősen ügyetlen fészekrakó, és ha rögtön a fészek kiürülése után, ősz elején nyúlna az építményhez, az aligha tartana ki jövő év márciusáig, amikor a gólyák visszatérnek. Ezzel szemben egy érintetlen gólyafészek lakatlanul is kibír vagy 3 évet. A cél tehát az, hogy az emberi beavatkozás olyankor történjen, amikor utána a lehető leghamarabb megérkeznek a született szakértők.

A megyei kormányhivatal két munkatársa is ellenőrizte és segítette a munkát, az E.ON kollégái és a Természetvédelmi Őrszolgálat munkatársa mellett

Országosan, de a megyében is igaz – tudtuk meg a természetvédelmi őrtől –, hogy az állomány stabil, mert éppen csak annyival nő, amennyivel a kieső egyedeket pótolja. Ha van egy jó költési év, amikor sok fióka repül ki, akkor azt követően 3-4 év múlva aránylag sok felnőtt madár tér vissza, és többnyire ilyenkor keletkeznek az újabb fészkek is. Ám a megszaporodott párok egy része a következő évre már ismét magányosan tér vissza és visszaesés tapasztalható az állományban. – Ismert dolog, hogy a hím jön meg előbb – folytatta a szakember –, méghozzá oda, ahol az előző évben sikeresen költött. Rendbehozza a fészket és vár.

Még zajlanak a munkálatok Fejérben

Elérzékenyülni azonban semmi ok, ugyanis, mint a természetvédelmi őrtől megtudtuk, a kicsinosított lakot a hím gyakorlatilag az első beröppenő tojóval megosztja. Megtudtuk azt is: Fejér megye idei első gólyája még valahol úton lehet, de nem is baj, mert a fészekigazítások is még folyamatban vannak. A Valentint követő kedden Csóron, aztán csütörtökön Cecén és Vajtán, pénteken Mezőfalván és Sárbogárdon került sor beavatkozásra. E hét elején Sáregres van tervben, végül március elején Székesfehérváron, az Új Csóri úti fészket igazítják meg az áramszolgáltató közreműködésével.

Ezek is érdekelhetik