Egyre több a birtokvédelmi ügy Fejér megyében is

A birtokvédelemmel kapcsolatban mindenkinek a szomszédokkal folytatott apróbb vagy nagyobb viták, illetve a kifejezett acsarkodás jut eszébe, pedig sajnos van ezeknél nagyobb baj is. Persze mindenkinek a saját keresztje a legnehezebb, mégsem ugyanakkora a súlya egy tyúkper-jellegű civakodásnak, mint amikor valakit jogalap nélkül megfosztanak a birtokától rokonok, ismerősök, korábbi albérlők.

A polgári jog szabályai alapján a birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják. A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, mondja ki a jogszabály.

Eltelt az év első hónapja, elkészültek a statisztikák, melyek azt is kimutatják, hogy egy adott önkormányzati hivatal éves ügymenete során hány irat, illetve kérvény keletkezik. A birtokvédelemmel kapcsolatos ügyiratok száma egyre magasabb, és már olyan településeken is megjelenik, ahol korábban sosem volt.

Egyre népszerűbb a jegyzőhöz fordulni

A birtokvédelmi igény érvényesítése érdekében elsősorban a jegyzőhöz, illetve a bírósághoz tudunk fordulni, mégis egyre gyakrabban a jegyzőhöz küldik a panaszosokat az ügyvédek, mesélt az új tendenciáról Klima Olga, Csókakő, Csákberény és Söréd jegyzője, aki a közös hivatalt vezeti. Gyakori az állattartással, csapadékvíz-elvezetéssel kapcsolatos vita és persze a nagy klasszikus, a folyamatos hangoskodás. A mostani tendencia azonban azt is mutatja, hogy válófélben lévő párok támadják egymást. Ez egy instant megoldás arra, hogy ha valaki kikerül a birtokából, illetve ha a birtoklásban korlátozzák. Ez azt jelenti, hogy amint a hivatalba beérkezik a 3 ezer forintos illetékbélyeggel ellátott kérelem, meg kell keresni a másik felet, aki a bizonyítási eljárás keretében ugyanúgy beadhatja a bizonyítékait, mint a kérelmező. Ezt követően a jegyzőnek 8 napon belül döntést kell hoznia. A határozat megszületése után három napon belül végre kell hajtani az abban foglaltakat.

Sokan nem veszik figyelembe azt, hogy mennyire beszédes az eljárás neve. Csak az kérhet birtokvédelmet, aki birtokban van. Megtörténhet, hogy valaki bármilyen jogcímen vagy akár jogellenesen birtokol egy lakást, és a tulajdonossal szemben indíthat ilyen eljárást, hiszen ő van birtokban, és az eljárás lefolytatója nem jogkérdést bírál el, mert az már bírósági kérdés. Ha egy házaspár egyik tagja például elköltözik otthonról, akkor hiába tulajdonosa az ingatlannak, már nincsen birtokban. Ha bizonyíthatóan elköltözött, akkor később nem köteles a másik tulajdonos engedni, hogy szabadon mozogjon az ingatlanban, tehát kérhet ellene birtokvédelmet. Ha viszont egy házaspár mindkét tagja birtokban van, akkor nem tudnak kérvényt benyújtani egymás ellen.

Lehet sokféle speciális eset, és valamire talán megoldást nyújt ez a lehetőség. Ha valakinél átlóg a szomszéd kertben álló fa ága a kerítésen, és a növény tulajdonosa nem vágja le, akkor a jegyző a végrehajtás keretében elvégezteti valakivel a munkát és annak költségeit adó módjára behajtja. De ha például egy szomszéd saját életvitelével olyan higiéniai körülményeket teremt, hogy nem lehet mellette élni, akkor legtöbbször hiába adja be a légyfelhő alatt élő szomszéd a kérelmet, mert az eljárás lefolytatása után nincs mit végrehajtani.

Legtöbbször vitatott a végeredmény

Nehézkes eljárás, sok munkával jár és gyakran kétséges az eredménye, ha van neki egyáltalán, emelte ki a jegyző. – Sokszor kellemetlen és kívülről talán igazságtalannak tűnő döntést kell hozni, azonban a jogszabály az én feladatommal és jogkörömmel kapcsolatban teljesen egyértelmű és tiszta. Megvizsgálom, hogy ki minősül birtokosnak és ki minősül birtoksértőnek. Ha az ellenőrzés során valahol, valamelyik tétel nem egyezik, akkor meg lehet hozni a döntést, de ehhez meg kell hallgatni a feleket, be kell kérni az adatokat, össze kell vetni a jogszabályokat és az ellenőrző listát. Persze, legtöbbször vitatott a végeredmény, de a jegyző birtokvédelem kérdésében hozott határozata megtámadható, amennyiben valaki sérelmesnek tartja. Ebben az esetben a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a másik féllel szemben birtokpert lehet indítani a bíróságon.

A bíróság jogköre lényegesen kiterjedtebb, ennek megfelelően más módon vizsgálja az efféle eseteket.