„Minden áldozatot meg lehet hozni az emberért, csak emberáldozatot nem” – A holokausztra emlékeztek Fehérváron

A megbeszélést Reinhard Heydrich SS-vezérezredes, a Birodalmi Biztonsági Főhivatal vezetője tartotta. Elképzelései szerint az európai zsidóság körülbelül 11 millió tagja a megszállt keleti területeken végzett volna főleg útépítési munkálatokat. Ugyanakkor a túlélők „megfelelő bánásmódban” való részesítésére is javaslatot tett. Többek között ez is elhangzott Szénási Jonathan Sándor református lelkipásztor beszédében, amelyben felelevenítette, hogyan kerültek a zsidók egyre nehezebb, végül teljesen kilátástalan helyzetbe a 30-as évektől kezdve. A Raoul Wallenberg Egyesület elnöke, Sebes József a konferencia kapcsán összeszedte a történelem hasonlóan rettenetes népirtásait, és rámutatott: sokan haltak meg diktátorok és hódító vágyak miatt, ám soha senki nem tervezte meg íróasztal mellett előre a pusztítás mikéntjét és mértékét.

A megemlékezésen betegség miatt nem tudott megjelenni Neubart István, a zsidó hitközség elnöke, de papírra vetett gondolatait felolvasták az eseményen. Ebben a Tórát idézte: emlékezz és ne felejts! Elhangzott: a második világháború idején városunkból 3000 fehérvári és környékbeli zsidót hurcoltak el a Szabó téglagyári gettóból marhavagonokba zárva a haláltáborokba. Közülük alig 300 tért vissza. A Piac téri és a Rákóczi úti zsinagógákat találat érte, a romokat a háború után elbontották. A fehérvári zsidó vallási élet soha nem lett már a régi. A beszédek után az emlékezés köveit helyezték el az emlékmű talapzatán, majd a Gláser Jakab Emlékalapítvány Teleki téri mesék című filmjét vetítették az érdeklődőknek.