A dunaújvárosi Czimmermann Kitti gyönyörű hangjával lopta be magát a szívekbe

Hogyan kezdődött az énekesi pályád?

– Négyévesen már arról álmodoztam, hogy énekes leszek. A szüleim, látva a vágyamat, ebbe az irányba tereltek. Már hat évesen beírattak zongoraórákra. Mire középiskolás lettem, az elhatározásom egyre komolyabbá vált, így Székesfehérváron tanultam énekelni. Szüleim támogattak, állandóan fuvaroztak és segítettetek mindenben. Azonban a nagy szerelmem a színház volt. Budapestre költöztem, hogy elvégezhessem a színész szakot. Éneklést, mozgást, prózát tanulhattam, mindent, amit egy színésznek tudnia kell.

A két platinalemez nem kis dolog. Hogy éled meg a sikereket?

– Én nem gondolom, hogy ez akkora dolog. Mutatja, hogy jó úton járok, de a tegnap sikereiből ma nem lehet megélni. Ma is jónak kell lenni, minden fellépésen. Még nem kell attól félnem, hogy az utcán megismernek. Teljesen hétköznapi életet tudok élni, tanulok és mellette énekesként dolgozom.

Milyen iskolába jársz?

– Az ELTE-re járok szociális munka szakra. Kicsit sem könnyű, de végtelenül izgalmas. Nagyon kemény élethelyzetekkel találkozom, de szeretek segíteni az embereknek. Jövőre már a szakdolgozatomat írom. Úgy gondolom, ez lesz a hivatásom, a zene pedig a szerelmem marad.

Nagyon összeszedett embernek tűnsz. De mi van akkor, ha bal lábbal kelsz és semmi kedved kétszáz kilométert utazni egy fellépésre?

– Bizony vannak ilyen napok, de ez csak addig tart, amíg színpadra nem lépek. Nem kell ott megjátszanom magam, őszintén élvezem a fellépéseket. Ha nem így lenne, azt egyből levenné a közönség. Ezt csak szívből lehet csinálni.

Miért nem maradtál a színészi pályán?

– A színész szakmája rendkívül összetett. Hogy miért nem maradtam a színészi pályán? A színház belülről nem olyan szép, mint ahogy sokan képzelik. Nekem túl megterhelő volt mind lelkileg, mind érzelmileg. Az a fajta bohém élet nem nekem való. Abban a közegben természetes, hogy átölelik egymást és az érzelmeket ilyen módon is kifejezik. Én rendkívül érzékeny vagyok az érintésekre.

Mi ennek az oka? Történt esetleg valami az életedben?

– Még 18 évesen az egyik magántanárom szexuálisan zaklatott.

Verbálisan vagy fizikálisan?

– Fizikálisan. Sokáig nem tudtam róla beszélni, ma már könnyebben megy. Először a magántanárom csak finoman rátért a szexuális témákra, kérdésekre, amire naivan még válaszoltam is. Amikor elkezdett fizikálisan is közeledni felém, először fel sem fogtam, hogy mi történik. Nem mertem ellenkezni, teljesen le voltam blokkolva. Hazafelé menet egyszer csak kitört belőlem, és elkezdtem zokogni. Aztán olyan mélyre elástam magamban, hogy szinte nem is emlékeztem rá. A színiiskolában két énektanárunk volt. Egy férfi és egy nő. Természetesen engem a férfihoz osztottak be. Hatalmas energiákat fektettem abba, hogy valaki cseréljen velem, hogy ne hozzá kerüljek. Ekkor tudatosult, hogy miért is feszülök be a férfiaktól. Most már sokkal jobb, de tudom, hogy még lesz lelki harcom magamban ezzel kapcsolatban.

Van barátod?

– Nincs, de most jobb is így. Úgy érzem, a lelki gyógyulásomnak jót tesz az egyedüllét. A zene is nagyon sokat segít, jó emberekkel vagyok körülvéve. Tavasszal kijövünk egy dallal, amit Sihell Vanesszával közösen adunk elő. Ő is hasonló dolgokon ment át, ez lesz a témája a dalunknak is.

Ez nagyon mély téma. A mulatós zenében meglehetősen szokatlan. Nekem pozitív meglepetés volt a dalaidban az igényes hangszerelés. Latin gitár és trombita.

– Vanival a duettünk nem mulatós lesz, a téma komolysága nem engedheti meg. A poposabb-latinosabb zenéimet Ember Péter írta és hangszerelte. A mulatós műfajt csak Mentős Lacival képviselem, szólóban nem. Nagyon szeretek vele dolgozni. Nem csak a kollégám, a barátom is. Közel áll hozzám a swing és a szalonjazz is, amit a Latte Maffiato együttessel művelünk. Nagy kedvenc még a musical is. A szólókarrierem populáris stílusa is örömet szerez. Ebben a munkában édesanyám is segít, ő írja a mai napig a dalszövegeimet, apukám pedig szakmailag segít, hiszen régebben dj volt és nagyon érti a zenét. Ők a legnagyobb támogatóim és kritikusaim.

A klipjeidben gyakran tűnik fel Dunaújváros, a Duna-part, Kulcs. Miért?

– Innen indultam, s ezt nem felejtem el sohasem. Szeretem ezt a várost, ide mindig hazatérek! Jó lenne, ha nemcsak a családom miatt jöhetnék haza, hanem énekelni is gyakrabban lenne lehetőségem az itt lakóknak!