Pavle Kaplan, a székesfehérvári, a rácalmási és a pentelei szerbség új pópája

Pavle Kaplan, magyar nevén Káplán Pál atya augusztus hónapban kapta meg kinevezését Százhalombattára, ahonnan a székesfehérvári, a rácalmási és a dunapentelei szerb ortodox egyházközségek szolgálatát is ellátja majd. Szegedről érkezett, ahová a helyére az a Dalibor Milenkovity atya került, aki korábban nálunk teljesített szolgálatot. Pál atyát telefonon értük el, aki a költözés teendői közepette egy rövid, bemutatkozó interjúra a rendelkezésünkre állt.

Mikor érkezett hozzánk?

– Másodjára érkezem ebbe a körzetbe, ugyanis 1997-től tíz évig a lórévi szerb ortodox egyházközségben voltam parókus, ahol egy ideig hozzám tartozott Rácalmás, Dunapentele és Székesfehérvár is. Lórévről csak annyit, hogy országos szinten nincs még egy ilyen község, ahol a szerb kisebbség elmondhatná magáról: ő a többség. Innen kerültem aztán 2007 augusztusában Szegedre, ahol a most augusztusi százhalombattai kinevezésemig voltam. 2018 augusztusától, Százhalombattáról kiindulva, ismét a rácalmási, dunapentelei és székesfehérvári fíliák szolgálatát látom el.

Dalibor atya törte a magyart, de az öné kifogástalan – hol született, hol tanult?

– Szerb pap létemre magyar az anyanyelvem. Vegyes családba születtem Budapesten, ahol a szerb nyelvet nem tanultam gyermekkoromtól. A jelenlegi szerb tudásomat, amelyre büszke is vagyok, csak később, a teológiai egyetemi tanulmányaim során szereztem meg Belgrádban. Ortodox teológiai tanulmányokat folytatni Magyarországon nem lehetséges, az ortodox kispapok Belgrád mellett Karlócán és Eperjesen tanulhatnak. Korábban egészségügyi szakközépiskolába jártam Budapesten, ahol a papi hivatásomat megelőzően az Uzsoki Utcai Kórházban dolgoztam műtősasszisztensként.

Az ortodox egyház felépítése nem mindenki előtt ismert. Mondana erről pár szót?

– Az ortodox egyház nem annyira centralizált, mint a római katolikus: itt minden egyes helyi egyháznak saját szervezete van. A nemzeti, azaz a szerb, a bolgár, a román és az orosz egyházak kialakulásával minden nemzeti egyháznak saját egyházfője, pátriárkája lett. A mi egyházfőnk a belgrádi pátriárka, aki a szerb egyházszervezet egyházmegyéinek lelki vezetője. Ugyanakkor az ortodox egyházszervezetben nincs nagyobb hatalom, mint az egyházmegyei püspöké, így, bár neki a pátriárka javaslatot tehet, tanácsot adhat – hivatalosan nem felettese.

Hol található a magyarországi szerb ortodox püspökség központja?

– Hivatalosan mi a Budai Szerb Ortodox Egyházmegyéhez tartozunk, és a II. Világháború végéig valóban az Erzsébet híd budai hídfőjénél, a Döbrentei téren állt a szerb püspöki palota. Ezt azonban 1945-re teljesen szétbombázták, így a háború után a budai püspökök nyári rezidenciájára, Szentendrére került át a hazai szerb ortodox egyházmegye központja – ám az egyházmegye és a püspöki titulus neve a mai napig maradt „Budai”.

Mikor láthatjuk legközelebb Székesfehérváron?

Szeptember 1-én, szombaton hagyományos szerb ortodox egyházi esküvőre kerül sor a rácvárosi Keresztelő Szent Iván templomban. Azt követően szeptember 23-án lesz igeliturgia Fehérváron