Évforduló

2018.08.06. 11:30

Aki majdnem agárdi lett: százötvenöt éve született Gárdonyi Géza

A Sigray utca egyik házánál Gárdonyi Géza alakja ül, keresztbe tett lábbal, pipáját fogva. Vele szemben a padokon sorra foglalják el helyüket a vendégek, akik jeles évfordulót ünnepelni érkeztek.

Szanyi-Nagy Judit

A 155 éve, 1863. augusztus 3-án született írót a nevét viselő szülőháznál köszöntik. Az emlékház oldaláról ismerős emberek arca köszön vissza ránk, dombormű formájában. Ők mind a megye nagyjai: a Székesfehérvárhoz kapcsolódó Kodolányi János író, a megyeszékhelyhez és Mezőszilashoz egyaránt köthető Németh László, a Sárkeresztúron is aktív Bella István, az Enyingen méltán híres Vas Gereben – és természetesen az agárdpusztai születésű Gárdonyi Géza.

– Itt, ebben a házban született az Egri csillagok és az A láthatatlan ember regények szerzője. S bár mi most elsősorban rá emlékezünk, édesapjáról, Ziegler Sándorról sem sza­bad megfeledkez­nünk. Az eredetileg szász családból származott édesapa ugyanis 1848-ban már magyarként élte meg a magyarságot, a szabadságharc idején gépészmérnök-feltaláló tudását kamatoztatta, fegyvereket készített.

Dédapja írói vénáját „örökölte” Keller Péter, Gárdonyi Géza leszármazottja
Fotó: Pesti Tamás / Fejér Megyei Hírlap

Zieglerből Gárdonyi

Amikor fia, Ziegler Géza megszületett, a Nádasdy-uradalom gépésze volt. Fiát arra kérte, német nevét változtassa magyarra – idézi fel a család történetének egy szeletét Erdei Péterné alpolgármester. – S hogyan lett Ziegler Gézából Agárdi helyett Gárdonyi? – teszi fel a kérdést, majd gyorsan meg is válaszolja azt: – Úgy, hogy Agárdpuszta és a mai Agárd egyaránt Gárdonyként létezett, létezik a közigazgatásban.

Szülöttét azonban egyáltalán nem feledi a település: az emlékházhoz ezúttal Keller Péter, az író dédunokája is ellátogat, aki nemcsak dédap­ja szellemét idézi meg a jelenlévőknek, de a jövőbe is tekint. Reméli, hogy az egykori Agárd­pusztán is áll majd egy olyan tábla – sok más településhez hasonlóan –, amely azt jelzi, ez a város kicsit Gárdonyi Gézáé is. Mindenesetre az általános iskola az író nevét viseli, az abban tanuló diákok pedig igazán tehetségesek: Szabó Szidónia, Székely Áron és Szoboszlai Fanni a közelmúltban megrendezett Gárdonyi-szavalóverseny győzte­seiként egy-egy művel em­lé­keznek az íróra. A nap folyamán szentmisét is tartottak a Szent Anna-kápolnában, ahol Gárdonyit 1863. augusztus 4-én megkeresztelték, de a közeli Rönkvár sem maradt kihasználatlanul: egy mintegy hatvan fős, Velencén nyaraló ukrán gyermekcsapat versengett törökként vagy magyarként a vár meghódításáért.

Fotó: Pesti Tamás / Fejér Megyei Hírlap

Az ünnepi alkalomra a házon elhelyezett koszorúk emlékeztetnek, valamint Gárdonyi pipázó alakja, mely szobor jobb vállát a dédunoka is lágyan végigsimította…

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában