Muscae volitantes – Optikai jelenségek kiállítása nyílt Székesfehérváron

Kiss Dániel egy anyagból, egy darabból faragja ki szobrait, melyek zárt, önmagukba visszatérő rendszerek. A tárlaton hársból, cseresznyefából és carrarai márványból készült alkotásai láthatók.

– Az anyag végső fizikai határait kutatom. Ezek az alakzatok rajzi alapokon nyugvó formák. Alapelvük egy optikai jelenség, a muscae volitantes, ami üvegtesti homályt jelent – mondta a szobrász. A szemben lévő visszamaradt sejtmaradványok, szemcsék a szem üvegtestének anyagáról vagy a retináról leváló törmelékek összecsomósodásával keletkeznek. Ezek árnyéka látható a retinán, ha valami teljesen tiszta felületet, például a felhőtlen eget nézzük hosszasan. Kiss Dániel szobrai önhordók, el kell, hogy bírják a saját súlyukat. Alkotófolyamatát „statikai dekázgatás” jellemzi.

Dér Adrienn egészen más típusú műveket hozott el Székesfehérvárra. Kollázsokat és dobozműveket. – Mindig a határterületek érdekeltek – mondta. A kékszakállú herceg című objekt „kerete” egy fekete fadoboz. Felnyitott fölső részén a cukorgyártásról látható retró infografika. Alsó részén egy miniatűr cserjesorból kimunkált kerti labirintus van, közepén kártyavár. Valamikor éveket vár egy-egy tárgy Adrienn fiókjaiban, amíg végre olyan társára bukkan, amellyel érvényes műalkotássá keverheti össze. – Ezek mind talált tárgyak, bolhapiacról, lomtalanításból valók. Maguk között intéznek párbeszédet – mondta az alkotó.