Érdemjegy, osztályzat, szöveges értékelés: mi a módi Fejér megyében?

Általános iskolásként különösen fontos az év végi bizonyítvány, hiszen az mutatja – feltételezzük, reálisan –, hogy az egyes tantárgyakból milyen szinten állunk, az adott iskola által követelt tudást mennyire sajátítottuk el, s mindez alapját képezheti középfokú tanulmányainknak is. Így természetesen az abban szereplő jegyek, értékelések sem mellékesek – de ez esetben iskolánként különböző megoldásokkal találkozhatunk.

A kötelezők

A bizonyítványban ugyanis megkülönböztethetünk érdemjegyekkel, osztályzatokkal, valamint szöveges értékeléssel ellátott sorokat is, többek között annak függvényében, hogy a szóban forgó kisdiák melyik osztályt végezte el, valamint, hogy milyen tantárgyról (közismereti vagy készségtárgy) van szó. Török Szabolcs, a Székesfehérvári Tankerületi Központ igazgatójának javaslatára a nemzeti köznevelésről szóló törvény vonatkozó passzusai között kutakodtunk. Eszerint a pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét a tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén pedig osztályzattal minősíti. A tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél mindez a következő skálán lehetséges: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2) és elégtelen (1). Kivételt képez ez alól az első két évfolyam: az iskolákban – kötelezően – az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, netán felzárkóztatásra szorul. Azaz, a második osztály félévéig a bizonyítványban érdemjegynek helye nincs, ott a szöveges értékelés dominál.

Megfelelt, teljesített

Az azonban már az adott iskola helyi tantervétől, pedagógiai programjától függ, hogy a második osztályosok év végi bizonyítványába – s ezt követően a többi osztály „tanúsítványába” – érdemjegy vagy szöveges minősítés kerül bizonyos esetekben. A közismereti tárgyakat – matematika, magyar nyelv és irodalom – második osztálytól kötelezően érdemjeggyel, osztályzattal szükséges értékelni, míg a készségtárgyakat – a rajzot, testnevelést, technikát, ének-zenét, hit- és erkölcstant – az adott iskola döntése alapján szövegesen is lehet minősíteni az alsó évfolyamoknál. Ez esetben a kiválóan teljesített, jól teljesített/jól megfelelt, megfelelően teljesített/megfelelt és a felzárkóztatásra szorul szöveges értékelés a legelterjedtebb.

Mint a törvény fogalmaz, a második évfolyam végén, illetve a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén a tanuló értékelésére – jóváhagyott kerettanterv vagy az oktatásért felelős miniszter engedélyével – az iskola pedagógiai programja az előbb meghatározottaktól eltérő jelölés, szöveges értékelés alkalmazását is előírhatja. Továbbá speciális esetekben az is elképzelhető, hogy a tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő neki; vagy – a gyakorlati képzés kivételével – egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesíti az értékelés és a minősítés alól. A magatartás, szorgalom és a tanulmányok minősítése ellen akkor indítható eljárás, ha a minősítés nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak alapján történt, a minősítéssel összefüggő eljárás jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik.

Káloz

A település iskolájának helyi tantervéről Gőbölösné Pénzes Mária igazgató beszélt a Fejér Megyei Hírlapnak. A dokumentum egyértelműen jelzi, mely fokozatokkal, miként értékelik a diákok munkáját. Az elsős tanuló félévkor és tanév végén valamint a másodikos tanuló félévkor az alábbi négy minősítő kategóriát kapja a közismereti és készségtárgyakból: kiválóan teljesített (amely az 5-ös érdemjegynek feleltethető meg), jól teljesített, megfelelően teljesített és felzárkóztatásra szorul. Ezenkívül a kálozi iskolavezetés a készségtárgyakból szöveges minősítéssel értékeli tanulóit az 1–4. évfolyamon, ahol a kiválóan teljesített jelest, a jól teljesített jót, a megfelelően teljesített közepest, míg a felzárkóztatásra szorul elégséges minősítést jelent. Ugyanakkor az év végi jutalmazásnál, az átlagszámításnál nem veszik figyelembe a készségtárgyak minősítését, amely azt jelenti, hogy egy – például testnevelésből – jól megfelelt értékeléssel rendelkező tanulót is kitűnőnek titulálnak. Mindezt azért – indokolja az igazgató –, mert bár valamely diák készségei, képességei nem jók testnevelésből, attól még lehet szorgalmas, jó tanuló, s így egyben kitűnő is.

Soponya, Dég

A soponyai és a dégi általános iskolában másodiktól nyolcadik osztályig minden tantárgyból érdemjegyet kapnak a tanulók, a szöveges értékelés csupán a köznevelési törvény által meghatározott első és második évfolyam félévében, valamint az első évfolyam év végén jelenik meg az intézményekben. Az információt Hollósi Lászlóné soponyai és Lászlóné Kovács Márta dégi igazgató erősítette meg lapunknak. Utóbbi intézményvezető úgy tapasztalja, a legelfogadottabb a jeggyel történő értékelés, amely sok esetben egyértelműbb is a szülők számára. Nem mellesleg a helyi gyakorlat szerint a készségtárgyak jegyeit az adott gyermek képességeihez mérten adják.

Ahány iskola…

Amint az jól látszik, iskolánként eltér az értékelés, minősítés módja. Ennek köszönhetően pedig az is változó, kinek a bizonyítványa számít kitűnőnek: így ugyanis akadnak olyan intézmények, ahol az alap- és készségtárgyakat egyaránt számítva értékelnek kitűnőnek egy diákot, míg máshol a készségtárgyak szöveges értékeléseit figyelmen kívül hagyva jutalmazzák a nebulót színötösként.