LépcsőházŐr – kormányhatározat rendelkezik a programról

A LépcsőházŐr program ugyan­akkor nem új, az 1838/2017-es kormányhatározat már tavaly november 9-én néven nevezte, megjelölve a program jövőbeni főbb feladatait és a technikai megvalósítás alapvető sajátosságait is. A határozat 3. melléklete, a Nemzeti bűnmegelőzési stratégia 2018–2019. évekre szóló intézkedési terve az 1.2. pontban a következőképpen ír a programról: „Fokozni szükséges a lépcsőházak biztonságát a LépcsőházŐr programmal, mely kamerarendszer telepítésével segíti a társasházakban elkövetett bűncselekmények felderítését, illetve megelőzését. Felelős: a bűncselekmények megelőzéséért felelős miniszter. Határidő: 2019. december 31. napjáig folyamatos.”

Mindezek után érthető, hogy a megvalósítás fölöttébb időszerű, kiemelt fontosságú, és hogy ennek során a kivitelezés három pillérének: a rend­őrségnek, a lakóingatlanok közös képviseletének és az informatikai háttér szállítójának együttműködése a lehető legmagasabb fokon elvárt.

Korábbi Fejér megyei rendőrtiszt az ötletgazda

A rendőrség téma iránti elkötelezettségét jól mutatja, hogy a május 23-i megbeszélésről hírt adva a helyi média részben a Police.hu információi alapján dolgozott. A rendőrségi elkötelezettséget megerősíti továbbá az az információ is, hogy a LépcsőházŐr ötletadója – aki egyébként a kerékpárlopások megelőzésére tervezett BikeSafe rendszer ötletgazdája is – egy rendőrtiszt, aki akkoriban a Fejér Megyei Rendőr-­főkapitányság bűnmegelőzési osztályán dolgozott.

Az ő kreativitása volt az, ami a megvalósítás módozatait vizsgálva inspirálta Székes­fehérvár egyik nagy IT-fejlesztő cégét, amely – mint Szabadi Ferenc senior fejlesztőjüktől megtudtuk – már 2017 februárjában nekilátott a szoftveres és technológiai háttér megalkotásának. A megvalósíthatóságot vizsgáló tervezési szak megerősítő eredményei után lett az ötletből a novemberi kormány­határozatban megfogalmazott program. A fejlesztő elmondta: a szoftveres felületek kialakítását a rendőrséggel szoros együttműködésben végezték, hogy a végeredmény minden szempontból jogszabálykonform legyen.

Hogyan működik a rendszer?

A működési elv a következő. A lakókörnyezetben kihelyezett IP-kamerák adatai a cég dedikált szervereire futnak be. A felvételek tárolása és törlése az aktuális előírásoknak megfelelően történik. Ha a lakókörnyezetben valahol bűncselekmény gyanúja vetődik fel, akkor a rendszer regisztrált felhasználója (ez jelenleg csak rendőr lehet) kérvényezheti a hozzáférést a kérdéses kamerák adott időszakban rögzített felvételeihez.

Mint Schmöltz Miklós közös képviselőtől megtudtuk, egyedi fejlesztésű kamerás biztonsági rendszerek már évek óta működnek fehérvári társasházakban, de sok esetben az is éppen elég visszatartó erővel bír, ha a bejáratnál a kamerás megfigyelésre és a polgárőrségi jelenlétre utaló matricák ki vannak ragasztva. Most, hogy ezt megírtuk, persze már nem. A közös képviselő érzékelhetően szkeptikusan nyilatkozott a kamerák tényleges hatékonyságával kapcsolatban, ugyanakkor azt sem titkolta, hogy jelentősebb bűnesetek az általa képviselt kamerás társasházakban eddig még nem történtek. Kiemelte továbbá: a kamerás rendszer üzemeltetési paradoxona az, hogy ahol a legnagyobb szükség volna rá (kis forgalmú társasházak), ott kerül lakónként a legtöbbe (kevés lakó).

A kormányhatározat azonban a LépcsőházŐr program bevezetéséhez intézkedésként tesztüzem-finanszírozást is rendelt, azaz a kamerákat ingyen kapják a tesztelők – cserébe két év üzemeltetést kell vállalniuk.

„A program üzemeltetése lépcsőházanként egy kamera esetében havonta hatezer forint. Cél a lakásszövetkezetek, lakók bevonása a programba. A lakosság bevonásában nagy szerepet játszik a rendőrség” – fogalmaz ugyanott a kormányhatározat.