Kardinális kérdések: fűnyírás, permetezés Fejér megyében

A területünkön fellelhető gyomnövények károsíthatják az egészséget, valamint veszélyeztethetik a szomszédok növénytermesztését, éppen ezért irtani kell azokat. Ezt törvény is szabályozza. Ha nem teszünk eleget az előírásnak, a jegyző – helyszíni szemle után, 8 napos határidő megjelölésével – írásban felszólítja az ingatlan tulajdonosát/használóját a gyommentesítésre. A határidő lejártát utóellenőrzés követi, s ha a szakember azt követően sem találja rendben a területet, az ügyet átteszik az élelmiszerlánc-felügyeleti szervhez, növényvédelmi bírság kiszabása érdekében – tudtuk meg Werger Évától, a székesfehérvári önkormányzat igazgatási irodájának vezetőjétől.

Gondozatlan terület

De mi a helyzet abban az esetben, ha gyomnövény nem, „csupán” igen magas fű borítja az adott területet? Van-e szabályozás arra nézve, mi számít gondozatlan területnek?

– Nincsen olyan magasabb szintű, központi jogszabály és önkormányzati rendelet sem, amely azt szabályozná, hogy az ingatlanokon milyen gyakran, vagy milyen mértékben kellene füvet nyírni. Mindezt azért sem szabályozzuk, mert a fű, a pázsit nem gyomnövény; ha a fű kissé magasabbra nőtt, az még nem károsítja, nem veszélyezteti a szomszédos környezetet – válaszolta az irodavezető.

Mi a szabály?

Persze bizonyos előírásoknak így is eleget kell tenni a fűnyírással kapcsolatban. Az önkormányzati rendelet alapján, aki ingatlantulajdonosként nem gondoskodik az ingatlana előtti járda (vagy ennek hiányában egy 1 méter széles sáv), illetve a járda melletti (zöld) sáv úttestig terjedő területének, a nyílt ároknak és annak műtárgyainak tisztán tartásáról, ápolásáról, gyommentesítéséről, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait – részletezi Werger Éva, hozzátéve: a rendelet megsértői 150 ezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal büntethetők.

Mindemellett önkormányzatonként szabályozott az is, mikor lehet füvet nyírni.

Szabályozott permetezés

A permetezést is szigorú szabályok szerint kell elvégezni, mivel a munka során a szakemberek veszélyes vegyszereket alkalmaznak. A permetezőnek oda kell figyelnie arra, hogy se szándékosan, se véletlenül ne permetezzen át a szomszédos ingatlanra. Ez ugyanis birtokháborításnak minősülhet, mivel ezzel a permetező zavarja szomszédját a saját ingatlana használatában – amellett, hogy egészségi károsítást is okozhat. Az így megvalósuló birtokháborítás nehezen bizonyítható, ha az átpermetező személy ezt nem ismeri el; szükséges egy tanú is – közölte Werger Éva.

Közös gyümölcsfa

Vidéken gyakran előfordul, hogy a családi házak előtt, az utcán gyümölcsfák találhatók, melyeket az ingatlantulajdonos gondoz. A fa azé, akinek a területén nő – szögezi le az irodavezető –, tehát a közterületen álló fa (és annak gyümölcse) az önkormányzat tulajdonát képezi akkor is, ha azt az adott ingatlan tulajdonosa ültette és gondozza. Az ingatlantulaj az önkormányzat engedélye nélkül nem is ültethetne fát a közterületre. Ha valaki leszedi a gyümölcsöt, valójában lopást követ el. A helyes eljárás az lenne, hogy aki le szeretné szüretelni a közterületen álló fa termését, engedélyt kér erre az önkormányzattól. Ez azonban nem életszerű! – hangsúlyozza a szakértő, hozzátéve: – Ha a fa előtt elhaladó leszakít egy-két gyümölcsöt a fáról, azt még elnézik a járókelőnek, de zacskóval, vödörrel menni, leszüretelni a fa termését durva illetlenség. A fáról a földre lehullott gyümölcsöt azonban bárki összeszedheti, ha azt a tulajdonos nem teszi meg.