Hangos, szagos? Birtokvédelem kérhető a társasházakban

Székesfehérvár egyetlen, csak vegán ételeket készítő kifőzdéje például azért zárt be vagy fél éve, mert a lakók kifogásolták a főzés közben keletkező szagokat. Az ügy bíróságig jutott, a vállalkozás tulajdonosai pedig végül a bezárás mellett döntöttek, mert nehezen viselték a jogi procedúrát és a kialakult helyzetet. A fehérvári önkormányzat igazgatási irodájának vezetőjét, Werger Évát arról kérdeztük: jellemzően milyen ügyekkel foglalkozik, s mi az eljárás menete a problémás esetekben?

– Elsősorban társasházak aljában, földszintjén működő kocsmákra, éttermekre, pékségekre szoktak panaszkodni. A tevékenységük során ugyanis olyan zaj- és szag­hatások keletkezhetnek, amelyek zavarják az egységek fölött, mellett lakókat. Olyan jogszabály egyébként nincs, amely tiltaná társasházban hasonló vendéglátóegység kialakítását, működtetését – tudtuk meg Werger Évától.

Első fázis: birtokvédelmi eljárás

A fő szabály az, hogy ha az adott kereskedelmi egység problémát okoz, akkor a helyzetre megoldást kell találni. Erre alkalmas első körben a birtokvédelmi eljárás, amely a Ptk. alapján illeti meg az ingatlan használóját. Fontos tudni, hogy azok a panaszok kezelhetők jegyzői eljárásban, amelyekben az úgynevezett birtoksértő állapot még nem áll fönn egy éve. Ha tehát egy étterem vagy szórakozóhely már több mint egy éve működik, s valaki ekkor szeretne kifogást tenni, akkor már csak a bírósághoz fordulhat.

A birtokvédelmi eljárás kérelmezésre indulhat, és a kérelmező félnek kell a szükséges bizonyítékokat az eljáró hatóság elé tárnia. Mivel a zavaró állapot általában csak bizonyos időszakokban áll fönn, ezért tanúk nyilatkozatára van szükség. (Tanúkat a másik fél is hozhat.) Vizsgálni kell, milyen környezetről van szó, s a normálistól mennyire tér el a zavaró zaj- vagy hanghatás. Hiszen például egy panelház lakásaiból is átszivároghatnak zajok, szagok a szomszédba, ilyenkor tehát azt érdemes figyelni, hogy egy étterem működésénél ez mennyivel erősebb, gyakoribb.

A birtokvédelmi eljárásokban általánosságban arra kötelezik az üzemeltetőt egy határozattal, hogy szüntesse meg a zavaró szagokat, zajokat, s ha ez megtörténik, az egység gond és büntetés nélkül működhet tovább. Amennyiben a panaszos így sem elégedett, és tanú is bizonyítja, hogy még mindig fennáll a zavaró körülmény, akkor ez alapján indulhat a végrehajtási eljárás. Ebben természetes személyt 500 ezer, jogi személyt egymillió forintig terjedő bírsággal sújthatnak. Az is előfordul, hogy a kifogásolt vállalkozás elköltözik, olyan helyre, ahol nincsenek a közvetlen környezetében lakók.

Werger Éva kiemelte: a körülmények figyelembevételével, tanúk meghallgatásával nem minden esetben állapítható meg a birtoksértés. Ilyenkor a panaszos a bíróságnál keresheti tovább az igazát, polgári peres úton. (Az említett kifőzde esetében is ez történt egyébként.) Az irodavezető példákat is említett. Egy „kocsmás” történetben – ahol a zaj volt a probléma – többéves bírósági eljárás után este 10 órai zárásra kötelezték a tulajdonost. (A helyiségről kiderült, hogy valójában nem volt alkalmas vendéglátóegység nyitására.)

Azt is érdemes tudni, hogy egy újonnan beköltöző lakó a költözésétől számított egy éven belül szintén kérhet birtokvédelmet akár egy olyan működő egység miatt is, amelyik addig másnak nem okozott gondot.

Egy vállalkozás indításának feltételei

Az Anyakönyvi és Vállalkozásigazgatási Iroda vezetőjétől, Vágó Árpádtól arról érdeklődtünk, milyen feltételekkel indítható ma egy vállalkozás.

Megtudtuk: 2009 óta jelentősen módosult az eljárás. Addig szükség volt előzetes engedélyezésre, ám mára egyszerűsödött a folyamat. A vállalkozás bejelentése után lényegében a termékkörök nagyobb részét elkezdhetik értékesíteni (például éttermek, sörözők esetén). A vonatkozó kormányrendeletek által meghatározott közlendő adatokat természetesen előzetesen meg kell adni, ám a szakhatóságok már csak a nyitás után mennek ellenőrizni.

A kereskedelmi törvény szerint a kereskedő maga határozhatja meg a nyitvatartást – ez is bekerül a vállalkozás bejelentésébe.

Kereskedelmi hatósági szempontból érdekes még az üzlethelyiség tulajdonlásának kérdése. Ha azt a társasház birtokolja, akkor az azt képviselő diktálja a feltételeket. Amennyiben a helyiség magántulajdonban van, akkor a társasház közössége nem szólhat bele abba, kivel és milyen szerződést kötnek. Ez alól kivétel a szexuális termék árusítása vagy forgalmazása.