Csókában nem, de vakvarjúban gazdag a soponyai tóegység

A Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzethez tartozó halastavaknál sok madár fészkel, köztük fokozottan védett fajok is. A soponyai ökocentrumon belül található hatos tóegységnél például egy gémsziget is található, itt él a megye egyik legnagyobb gémkolóniá­ja, benne szürke-, kanalas-, üstökösgémek és bakcsók. Ez utóbbi madarat ‒ a mondókából ‒ vakvarjúként is ismerheti az olvasó, mely madár vakkogó hangjáról kapta nevét, nem pedig azért, mert nem lát ‒ tudtuk meg Kovács Norbert arborétumvezetőtől, aki azt is elmondta örömhírként, hogy az utóbbi három évben az Afrikából indult pásztorgémek is költenek itt, Soponyán.

‒ Ezenkívül tőkés, böjti és cigányréce is található a területen, mely récefajok közül ez utóbbi fokozottan védett. Ezeket a madarakat hattyúk és nyári ludak veszik körül, közülük a lúd hat éve lett újra vadászható az állománynövekedésnek köszönhetően. De sok ragadozómadár is fészkel itt, például a rétisas, amely hazánk legnagyobb termetű ragadozómadara. A tojók ‒ ők a nagyobbak ‒ szárnyfesztávolsága akár a 240 centimétert is elérheti. Mellettük ragadozóként a barna rétihéja is jellemző a területen mint az egyetlen nádasban fészkelő ragadozómadár-faj ‒ sorolja Norbert.

Mint a szakértő mondja, a kis halakkal táplálkozó, apró, égszínkék színezetű, hosszú, erős csőrű jégmadár is sűrűn látható, hallható a tavaknál. A parton bóklászva a járókelő a nádi énekesek közül gyakran hallhatja a nádi rigó énekét, illetve ritkábban a szórványosan előforduló kékbegyét. Ugyanakkor, mivel erdők övezik a halastavat, a vízi madarakon kívül más fajok is otthonra lelnek itt: ilyen a citromsármány, az erdei pinty, a csúszka és az örvös légykapó, valamint a különféle harkályfajok.

A 70‒80 hektáron elterülő tóegység szigeteket is tartalmaz, a területen a nádvágás nem jellemző. Az itt kialakított környezet, erdő leginkább a védelmi és a közjóléti funkciót látja el: a fák védik az éghajlatot, párásítják a levegőt, gátolják a talajeróziót és más klímát alakítanak ki (egy erdős területen 5‒8 fokkal is hűvösebb lehet), valamint ‒ közjóléti funkcióként ‒ az arborétumokhoz, tanösvényekhez hasonlóan az emberek kikapcsolódását szolgálják, amellett, hogy tanító jelleggel bírnak. Hogy mire tanítanak? Arra, hogy a természetben minden mindennel összefügg: a madarak, a fák és az emberek összhangja elengedhetetlen.