A magyarok kedvenc nyaralóhelye lett mára a Velencei-tó

Főként magyar turisták érkeznek

Jó a tópartra kimenni, de azért még van teendő: több magas színvonalú szolgáltatás és szálláshely kellene, de az aktív kikapcsolódás lehetőségét nyújtó vízi és szárazföldi lehetőségek körét is lehetne még bővíteni a turisztikai szakemberek szerint. És akkor valószínűleg az átlag kétnapos itt-tartózkodásnál tovább maradnának a vendégek. „Jó napot, megismer? Én vagyok az, a vendég!”–a jól ismert vicc húsz évvel ezelőtt még sajnos a Velencei-tótérségére is igaz volt. Nem úgy ma, hiszen láthatóan a Velencei-tó partján megbecsülik a magyar vendéget.

Ez nem is kérdés, tekintve, hogy a statisztikák szerint a Velencei-tóra érkező, és ott is alvó vendégek 96 százaléka belföldi turista– erre már Somossy Eszter, a Velencei-tó Térségi TDM Nonprofit Kft. ügyvezetője mutatott rá a Fejér Megyei Hírlapnak.

– A Velencei-tó térségében egyre többen töltenek el vendégéjszakákat. Az adatok szerint 2009 és 2017 között sokkal dinamikusabban növekedett ez a térség, mint mondjuk az ország együttvéve vagy a közép-dunántúli régió – amely egyébként szintén jól teljesített. Ez a kistérség éves szinten 300 ezer vendégéjszakát produkált 2017-ben a kereskedelmi szegmensben, vagyis ehhez még hozzájönnek a magánszállások adatai. Ez nagyon nagy dolog nekünk, hiszen 10 éve körülbelül ennek az egyharmada volt csak. Ami érdekes számunkra még, hogy amíg országos szinten a összes vendégéjszaka fele-fele arányban oszlott meg a külföldi és a magyar vendégek között, addig nálunk, a tónál a belföldi vendégek által eltöltött éjszakák aránya 96 százalékos – összegzi az ügyvezető.

A Velencei-tó partján két város is kedvelt úticél: Gárdony és Velence turisztikai lehetőségei azonban az elmúlt tíz évben jelentősen megváltoztak. Mint kiderült, amíg 10 éve Gárdony jócskán Velence fölött teljesített a vendégéjszakák tekintetében, addig mára Velence leelőzte Gárdonyt.

A nagy durranás

A nagy „durranás 2009–2010-ben történt, amikor megépültek a nagy és minőségi szálláshelyek Velencén. Ennek ellenére mindkét város jól teljesített az elmúlt 5 évben: Gárdony vendégéjszakáinak száma 2005-höz képest több, mint másfélszeresére, Velencéé pedig négyszeresére nőtt.

– Az, hogy ezt az erőteljes forgalomnövekedést dinamikusan tartja a térség, a fejlesztések mellett annak a szakmai koncepciónak köszönhető, amelynek eredményeként egyedi, nagy visszhangot keltő, jelentős rendezvények vannak a tóparton, s megszólítják az elérhető távolságon belüli budapesti és környékbeli vendégkört.

A magyar turista hamar távozik

Sajnos azonban a belföldi turista, főleg, ha közelről érkezik, nem marad sokáig.

Ezt a számok is mutatják: az átlagos tartózkodási idő 2,2 nap. Az országos adat sem sokkal jobb: 2,5 nap, de azért még van min javítani ezen a téren. Ehhez azonban – fogalmazott a turisztikai szakember – több nívós szálláshelyre van szükség.

A kapacitás persze így is jelentős: a KSH szerint míg Velencén 4464 kiadható férőhely, vagyis ágy van – mégpedig 9 kereskedelmi szálláshelyen, addig Gárdonyban 2022 ágy jut 22 szállásra.

– Ebből is jól látszik, hogy Gárdonyban is nagy szükség van a nagyobb befogadóképességű, minőségi szállásokra. Nagyon várjuk is a fürdő melletti szálloda beruházást – teszi hozzá Somossy Eszter. A tóparti önkormányzatok idegenforgalmi bevétele is szépen alakult az elmúlt időszakban.

A legszembetűnőbb talán Pákozd, ahol ugyan még csupán pár százezer forint az önkormányzat éves idegenforgalmi adóbevétele, a kisebb szálláshelyfejlesztéseknek köszönhetően közel a tizenkétszeresére nőtt 5 év alatt. De Gárdonyban is 70, Velencén pedig 90 százalékkal nőttek az ilyen jellegű bevételek.

– Ahhoz, hogy még többen legyenek vagy tovább maradjanak, változatos és a vendégek igényeit magas színvonalon kielégítő szolgáltatásokra van szükség.

A gasztronómiai és aktív kikapcsolódást nyújtó szolgáltatások területén van még teendő, többre lenne szükség. Emellett azokat az infrastrukturális fejlesztéseket, amelyek megvalósultak, karban kell tartani, fel kell újítani. Ilyenek például a kerékpárutak, amelyek terén szintén fejlesztés várható a jövőben. Szükség volna olyan, élményt nyújtó közlekedésre, amely akár összeköti a Velencei-tó térségét Székesfehérvárral, s biztonságos, környezetbarát megoldást kínál – mondja az ügyvezető, utalva ezzel az elektromos buszok kínálta lehetőségekre, amelyek a jövőt jelentik a turisztikai vonalon is. De, teszi hozzá, a vízen is lehetne fejleszteni az élményt nyújtó közlekedési szolgáltatások körét.

Ám mindezekhez be kell szállnia mindenkinek: önkormányzatoknak, vállalkozásoknak, turisztikai szervezeteknek egyaránt.