Közel két évezrede strázsál Pátka határában a római kőgát

Ha elmennek, és megnézik, keressék a faragott, szögletes köveket, no, azok valóban rómaiak. Szilárd meggyőződésünket a településvezetőtől kölcsönözzük. Egyébként az egész térség gazdag ókori leletekben. A polgármester egy ízben építési sittben talált római szobormaradványt – besietett vele a Szent István Király Múzeumba, s leadta legott –, meglátása szerint faluja száz éven túli házaiba is szép számmal épültek be római kövek.

A pátkai víztározó szomszédságában lévő, a megyei értéktárba is felvett római kőgát már Fehérvár közigazgatási területe, korábban Pátkáé volt, a hatvanas években került a megyeszékhelyhez. Sokáig küzdött érte a falu. E küzdelmet Nagy Dániel 2010-es hivatalba lépése után egy huszárvágással megoldotta, új alapállással áll azóta a kérdéshez a helyi testület: nem az a fontos, kié a faluban kőrakásnak becézett gát, hanem az, hogy mi lesz a sorsa.

– Egykoron egy nagyon szép vízimalom is állt itt, még látszanak a nyomai – mondta Nagy Dániel. – Emellett élelmes eleink itt egy vízierőművet is létesítettek, az itt lévő majorság elektromos áramát, jó száz évvel ezelőtt, a Császár-vízzel termelték meg – állítja a polgármester. – Ez egy szép példa: van itt egy történelmi, kulturális érték, amelyet annak idején a mindennapok során a természetbe illesztve használtak. Ezt szeretnénk visszahozni – mutatott irányt a falu első embere.

Nagy Dániel arról is beszélt, hogy nem szeretnék ipari területekkel körbevenni a falujukat, inkább a mezőgazdaság és a turizmus erősítése a szándékuk. Tavaly ősszel elindult A Pátkai Tó legendájának nyomában című projekt. A 70 milliós beruházás célja, hogy turisztikai célponttá avassa a tározót és környékét. Alapvetően persze a vizes sportok, a kajak-kenu megerősödése várható, a sportág egyes szakosztályai is vízre szállhatnak majd Pátkán.

A kőgáthoz tartozik egy falusi legenda is, miszerint azért épült, hogy a Lovasberény és Pátka közti szűzvári földvár ura ragyogó leányának fehér kacsóját tisztességgel, becsülettel, vitorlás hajóval érkezve kérhesse meg egy mesebeli ifjú. Ez talán nem igaz, hiszen a kőgát régebbi, mint a Rovákja-patak partján állott földvár.

A római kőgát átfogó felújítására még nincs forrás, erre – Nagy Dániel tudomása szerint – a Szent István Király Múzeum keresi a pályázati lehetőségeket. A cél az, hogy ne csak az állagmegóvása, renoválása, de a bemutathatósága is megvalósulhasson.