Az EP előtt a méz helyzetével foglalkozó jelentés

Ez volt a témája annak a szombati sajtótájékoztatónak, amelyet a jelentés előterjesztője, Erdős Norbert európai parlamenti képviselő tartott Varga Gábor országgyűlési képviselővel, valamint Nyerges Józseffel és Nagy Gyulával, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület helyi képviselőivel közösen.

Magyarország számára különösen fontosak a jelentésben előterjesztett kérdések, hiszen Spanyolország és Románia után hazánk a harmadik legnagyobb mézelőállító ország az Európai Unióban. Nagyjából 20 ezer méhész tevékenykedik itthon, akik értéket állítanak elő. A magyar méz mintegy háromnegyed része külföldi piacokon talál gazdára. Az EP első alkalommal foglalkozik jelentés szintjén a méhekkel, a mézzel és a méhek természetben betöltött nélkülözhetetlen szerepével. Az érintett bizottság elfogadta a jelentést.

Az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága elfogadta az Erdős Norbert által előterjesztett Méz-jelentést, amely számos kérdést érint méz ügyben. Az egyik ilyen a hamisított méz kérdése.

– Az Európai Unióba érkező méz nagyjából 20 százaléka még mindig hamisított, ez pedig nagy károkat okoz a tagállamok méhészeiknek. A jelentés kitér arra is, hogyan kellene ellenőrizni a mézet, amikor behozzák az unióba. Ugyanakkor fogyasztóvédelmi kérdéseket is felvet az, hogy jelenleg a mézes üvegek címkéin nincs feltüntetve a pontos származási hely, csak az, hogy EU-n kívüli vagy EU-n belüli – mondta el Erdős Norbert.

A jelentés egy másik fontos eleme a méhészek támogatása. A Magyar Méhészeti Nemzeti Program 2016 augusztusában kezdődött, és három év alatt a korábbiaknál 20 százalékkal több jut a méhész ágazatnak. Az elmúlt hét évben közel 10 milliárd forint összegű támogatásban részesült a méhészeti ágazat. A támogatások egyik fele hazai költségvetési forrásból, míg a másik fele az EU finanszírozásában valósult meg. Ám az európai támogatásokat emelni kellene, hiszen az EU bővülésével megnőtt a méhészek száma is az unióban, viszont a támogatások összege arányosan nem követte a bővülést.

A jelentés továbbá kitér a Mézes reggeli programra, amely egy szlovén kezdeményezés, és amelyhez hazánk elsőként csatlakozott 2014-ben. A program célja a méz kóstolókkal összekötött népszerűsítése. Ennek keretében több mint 500 óvodában és iskolában voltak jelen a méhészek, így közel százezer gyermek kaphatott mézes reggelit.

– Nagyon fontosnak tartom a méz mellett a méhek életterének és a faj fennmaradásának kérdését, hiszen az élelmiszer-termelés 76 százalékát befolyásolják a méhek, azaz az ágazat nélkül gyakorlatilag nem lehetséges élelmiszertermelés. Ez óriási kihívást jelent. Negatív példaként felhozható Kína, ahol a méhek hiányában már mesterséges beporzással termékenyítenek meg számos növényt. Az Egyesült Államokban több millió dollárt fizetnek a méhészeknek azért, hogy a kaptárjaikat a beporzás érdekében áttelepítsék egyik helyről a másikra. Ebben az esetben tehát nem is a méz az elsődleges szempont, hanem a beporzás – hívta fel a figyelmet a jelentés előterjesztője.

Európában még nincs ilyen probléma, és hogy ne is legyen, ezért kell odafigyelni a növényvédőszerek összetételére, illetve azok használatának szabályozására.

A Méz-jelentés február 28-án kerül a plenáris ülés elé, és március 1-jén szavaznak róla az EP-képviselők.