A bor örök alázat, örök tisztaság

2018.02.04. 13:00

Születésnapi bormustrát tartottak Enyingen Azurák Mihállyal

Azurák Mihálynak elhihetjük: a bor ünnep. Akár, ha fogyasztjuk, akár, ha beszélünk róla. Eggyé válni az ízek harmóniájával és a szavak zenéjével.

V. Varga József

Azurák Mihály: Hordalékmentes értékek vezéreljenek

Fotó: Nagy Norbert

Vérünkben lüktet, gondolatainkat az egekbe emeli, ahogy a borversíró saját költeményét szavalja.

„A bor: / Az örök kísértés, / Az örök tisztulás, / Az örök vétkezés, / Az örök megbánás, / Az örök feszesség, / Az örök lazaság, / Az örök szenvedély, / Az örök aggódás, / Az örök felejtés, / Az örök ápolás, / Az örök szendeség, / Az örök kacérság, / Az örök szerénység, / Az örök alázat, / Az örök kevélység, / Az örök gyalázat, / Az örök békesség, / Az örök romlottság, / Az örök reménység, / Az örök tisztaság, / Az örök érkezés, / Az örök távozás, / Az örök tervezés, / Az örök valóság. / Mérték vagy mohóság, / Árnyék vagy fényesség? / Örök a választás! / Örök az ütközés!” (Borserpenyők)

- A bor gondolatot szül, szárnyalásra késztet, kortyaival kóstolhatóvá teszi a föld, a természet ízét. A létező világ ezernyi színével, illatával, ízével örvendeztet meg – mondja Azurák Mihály. – Talán az égiek segítenek a káprázatosan gazdag szín-zamat kombinációk megalkotásában. Lassan, cseppenként, apró, csókos kortyokban szabad ezt az isteni ajándékot élvezni. Poharunkban a történelem, az univerzum cseppjei várnak a végső beteljesedésre. Úgy bánj vele, mint a kinccsel! Épülj, alkoss, vidámodj tőle! Ekkor a bor megszépíti az életedet. Hozzájárul a béke, a nyugalom, a harmónia megteremtéséhez.

Azurák Mihály: Hordalékmentes értékek vezéreljenek
Fotós: Nagy Norbert

Az Enyingi Borkedvelők Borrendje születésnapi bormustráján Bor és művészet címmel Azurák Mihály borirodalmár és borversíró tolmácsolta gondolatait a nemes nedűről, az istenek italáról versben és prózában.

Felnőttként folyton szőlészkedett és borászkodott – húzódunk félre egy szegletbe. Amint magyarázza: igazán mindig az irodalom vonzotta.

A játék, a teremtő poézis. Szavalt, színjátszó körben szerepelt, írt és persze borozgatott egyetemista társaival együtt.

Negyvenes évei végén éppen valami alkotói vágytól fűtött napjait, hónapjait élte, s az irodalom szeretete, a bor szenvedélye megpecsételte sorsát. E szerencsés hármas találkozás végleg eldöntötte útját. Két önálló kötete jelent meg, készül a harmadik, s egy válogatás. Vezérfonala az életében és a munkájában: önzetlenül adj magadból!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában