Somogyi Lászlóval beszélgettünk a vallásszabadságról

A négy vallás – a katolikus, az evangélikus, a református , az unitárius – szabadságának és egyenjogúságának biztosításával a világban elsőként hirdette meg hazánk a vallási toleranciát.

- Nem véletlen, hogy a 16. században a reformáció által újra felfedezett Biblia kezdte átformálni ismét a gondolkodást – mondta Somogyi László, a székesfehérváriak által ismert és tisztelt református lelkész. – Vitázni, érvelni lehet, de gyűlölni nem szabad azért, mert valakinek más a hite. Ez a gondolatmenet vezetett el a tordai országgyűlés határozataihoz. „Szeresd embertársadat, mint magadat” – tanítja Jézus. Mivel akkor ezt a politikai vezetők komolyan vették, így jelenhetett meg a törvényhozás szintjén. Ennek hatására több egyházi felekezetet figyelembe véve hirdettek vallásszabadságot egy évvel azután, hogy a Magyar Református Egyház hivatalosan megalakult. Ennek köszönhetően kiépült az egyházi iskolarendszer, a Szentírást magyar nyelvre fordították, így a legszegényebb réteg is olvashatta.

Az istentől elfordult emberek szekularizációját éljük meg a jelenben – vélekedett a lelkész. Akik így tettek, azokban óhatatlanul ellenérzés és indulat alakul ki a kereszténységgel szemben. Hivatalos üldözés nincs, ám a gyakorlatban elfordulás tapasztalható.

Európa nagyrésze elhagyta Jézus Krisztusba vetett hitét, lelki vákuum keletkezett. Egy űr, ahova az iszlám, most úgy tűnik, bevonul. Azért könnyű ide bejönni, mert az emberek nem ragaszkodnak a meggyőződésükhöz, így Európa lelki szempontból könnyű préda – tette hozzá. Más területeken, például a buddhista térségben az emberek jobban ragaszkodnak hitükhöz.

- Magyarország jó példát mutat a keresztény gyökerek megőrzésében – folytatta. – Fontos, hogy olyan vezetőink is vannak, akik megvallják hitüket. Nyíltan Jézushoz tartozónak vallják magukat, és hangsúlyozzák, hogy ennél nincs jobb és igazabb, hiszen ez viszi közelebb az örökkévalósághoz népünket. Az országot ilyen szellemben irányítják. Ha nem lenne személyes meggyőződésük az istenbe vetett hit, akkor úgy vélekednénk, mint számos nyugat-európai országban: miért ne jöhetnének ide az iszlám követői, hisz ugyanolyan emberek, mint mi? Valóban ugyanolyan emberek, viszont a hitük egészen más. Életük, stílusuk, kultúrájuk nagymértékben eltér a miénktől – tette hozzá. – Nem beszélve az örökkévaló dimenziókról. Hittel, meggyőződéssel, alázattal vallom, amit Jézus hitelesen állított: „Én vagyok az út, az igazság és az élet. Senki sem mehet az Atyához, csak én általam.” Ha ezt tényleg komolyan vesszük, ennek megfelelően élünk, cselekszünk, szeretünk, akkor képesek vagyunk elhatárolódni azon a ponton, ahol az szükséges. Nem az emberektől, hanem nézetektől, elvektől. Nem magával az emberrel, hanem tévutakkal fordulunk szembe. Ha tudjuk, hogy melyik utat választottuk magunknak, akkor ragaszkodjunk hozzá. Az iszlám út egy teljesen más célba vezet. Nem mások megvetéséről, hanem a Jézushoz való ragaszkodásról szól ez a szembefordulás.

Somogyi László, aki tavaly óta a hajdúböszörményi Kálvin téri Református Egyházközség lelkésze, az egykori székesfehérvári hívekhez is szólt. Az itteni szolgálat idején közösen ismerték meg Krisztust – mondta -, és ő ugyanaz, aki volt. Mindig ugyanaz marad, ott van a korábbi gyülekezet tagjaival, hittel kapaszkodjanak belé.

Az egyház titka isten szeretetében van. Nem földi produktum, isten maga ébreszt vágyat önmaga iránt, hiszen van egy transzcendens és egy emberi oldala: mi vagyunk a felelősek azért, hogy isten vonja magához nemzedékünket – emelte ki.