Nemesek „hazája” volt a mezőföldi település, Szilasbalhás

Az egykori Szilasbalhás

Elsőként 1346-ban említik Balhást, Poss néven. A község két település összeolvadásából született. Helyileg Szilas a települést kettéosztó Bozót-patak túloldalán volt, ott most a lajoshegyi szőlők vannak. A jelenleg lakott rész volt Poss. Mai névformáját

- több változatot követően – 1942-ben kapta a település – mondja Kardos Tamás jegyző, aki hosszú ideje érdeklődik a település története iránt.

A község kastélyai

- A Strommel-kastély az 1860-as években épült, a megyei önkormányzat fenntartásában idősek otthonaként működik. Eredetileg Kenessey Pongrác főispán építtette, ám a kastély kézről kézre vándorolt. Végül Strommel Henriké lett, egészen az államosításig – részletezi a jegyző.

Mint megtudtuk tőle: az 1800 körül épített Droppa-kastélyt 1912-ben Blaskovits Ernő, a Kincsem nevű csodaló gazdája vásárolta meg és alakíttatta át, aki aztán a hozzá közelálló Szabó Karolinának adta ezt az épületet búcsúajándékként. A hölgy végül Droppa Kálmán középbirtokoshoz ment feleségül.

A mai Lukács-házként emlegetett épület helyén Niczky Kristóf kastélya állt. Az 1900-as évek elején lebontott épület Hecker Lipót, a református egyházkerület, majd Lukács Ferenc tulajdona volt.

Igazi kisnemesi település

A településen sok nemesi kúria volt, néhány még most is áll. Ahogyan azt a jegyző elmondta: 1824-ben 121 nemesi családfőt tartottak számon. Végh János tiszti főorvos akkori kúriája például most két család háza. A faluban eltemetett főorvos jelentős a község életében: ő adományozta az óvoda területét, birtokainak jövedelmét az óvoda megépítésére.

„Hasznosított” történelem

A ma Lukács-házként emlegetett, az 1900-as évek elején épült épület az önkormányzat tulajdonában van. Több helyiségét a helyi civil szervezet használja, de a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódva másik két hűtőkamrát is kialakítottak itt – tudtuk meg.

Emlék a hősöknek

A Hősök tere és az ott található szobor az első világháborúban elhunyt katonáknak állít emléket 1927 óta. Farkas Béla szobrász művét néhány évvel ezelőtt újíttatták fel, eltávolítva arról a második világháború golyónyomait. Azóta a második világháború során elhunyt katonák és az 1956-ban elesett mezőszilasiak nevét is felvésték rá. A korábbi, műkőből épített kerítés elemeit annak idején elhordták, volt, aki a háza előtti járdának használta – meséli a jegyző, hozzátéve:

- Az emlékmű az 1908-ban kialakított Erzsébet-kertben található. Az akkori fák közül egy platán, illetve két-három vadgesztenye ma is él.

Indulhat a termálfürdő?

1925 környékén egy artézi kutat fúrtak Mezőszilason, amely az akkori feljegyzések szerint több mint 600 méter mély volt, 37-38 fokos vízzel. A mostani díszkút helye a kis artézi víz kifolyása volt. Bár a kút a ’70-es években elapadt, azóta volt szó próbafúrásról és termálvizes fürdőről is, hiszen a víz jó minőségű volt. A fürdőhöz a ’70-es években tervrajzot is készítettek.

Természetes tavak

A sárbogárdi elágazónál található tavat a horgászegyesület kezeli. A település másik felén az önkormányzatnak is van egy fél hektáros tava, amelynek a hasznosításával érdemes lenne foglalkozni – emeli ki Kardos Tamás.

Egy lehetséges parkerdő

Az önkormányzat egy jelenleg kiaknázatlan, 8 hektáros belterületi erdőt is a sajátjának tudhat. Az 1950-es években telepített erdő (korábban libalegelő) akár parkerdő is lehetne, futóúttal, gyalogösvénnyel, pihenővel, szabadtéri színpaddal, információs táblákkal. Ám ez egyelőre még a jövő zenéje.