Cukor és társai: körkép az édesítőpiacon

Kedden van a diabétesz világnapja, amely kapcsán a szakemberek világszerte kijelentették: a cukorbetegség előfordulása rohamosan nő. Ezért fontos, hogy a zavarbaejtően széles édesítőipari kínálat közepette megpróbáljunk rendet rakni.

Gyakran a répacukrot tartják a fő „mumusnak” az egészségtudatos táplálkozás hívei – körképünkből azonban kiderül, hogy számos olyan termék van még a piacon, amely élettani szempontból nem sokban különbözik tőle, ellenben külsejében, csomagolásában egészségesebbnek tűnik...

A répától a nyírfáig

De akkor haladjunk sorjában – a felsorolásban segítségünkre van Gulyás Mónika fehérvári dietetikus, aki elmondja: cukorra alapvetően szüksége van a szervezetnek. Ez az a vegyület, amely az agy és a szervezet működésében elsődleges szerepet játszik. A hangsúly azonban a mennyiségen van – szögezi le. Kezdjük a fehér cukorral:

- A szacharóz, azaz a fehér cukor vagy répacukor legfontosabb jellemzője a kalória. Szénhidráton, cukron kívül csekély beltartalmi értékkel rendelkezik. Ráadásul hirtelen megemeli a vércukorszintet, mellyel az egészséges szervezet gyorsan tud dolgozni

- magyarázza a dietetikus.

A sorban a következő a nádcukor vagy barna cukor, melyről csak azért mondhatjuk, hogy kicsivel jobbak a beltartalmi értékei, mint a fehér cukoré, mert melaszt tartalmaz. – Ám élettani hatásában ugyanazt produkálja, mint a fehér cukor – tudjuk meg. Sokan használják és ismerik a szőlőcukrot, avagy a glükózt is, amely elfogyasztása után azonnal a véráramba kerül. Ezért ezt javasolják, ha hirtelen leesik a vércukorszint, mert gyorsan segít. A gyümölcscukor, más néven fruktóz kicsit más – világít rá a szakember: lassabban szívódik fel, így lassabban emeli meg a vércukorszintet. – Beltartalmi értéke azonban ennek sincs, üres cukor.

Gulyás Mónika szerint a (termelői) méz, főként a benne található propolisz miatt számíthat egészségesebbnek, bár – emeli ki – diétás szempontból éppen olyan, mint a cukor. – Magas beltartalmi értéke a benne található vitaminok, ásványi anyagok, aminosavak, enzimek miatt van, amelyek, a C-vitamint leszámítva, közepesen magas hő hatására sem vesznek el – mondja a szakember, aki szerint ugyan a méznek kisebb a kalóriatartalma, mint a fehér cukoré, de élettani hatása azonos vele.

- Gyakorlatilag früktóz-glükóz szirupról beszélünk – teszi hozzá. S ha már szirup, meg kell említenünk a piacon található agavé, rizs- és juharszirupot vagy az édesítésre gyártott almalésűrítményt is. A dietetikus szerint ezekben több tápanyag található, azaz magasabb beltartalmi értékük van, viszont glikémiás indexük, azaz felszívódási folyamataik hasonlítanak a cukoréhoz. Vagyis cukorbetegeknek ezeket már nem javasolják.

Óvatos öröm

Néhány éve tört be a magyar köztudatba a xilit vagy más néven nyírfacukor, amely nevével ellentétben ma már aligha készül nyírfakéregből – vélekedik a szakember. Az ipari méretű gyártás szükségessé tette az olcsó alapanyag felkutatását, amely sikerült is: manapság leginkább kukoricából vonják ki a xilitet. Népszerűségének oka, hogy egyenletesen emeli és tartósan fenntartja a vércukorszintet. Kalóriatartalma a cukor 40 százalékának felel meg, éppen ezért a cukorbetegeknek ügyelniük kell az elfogyasztott mennyiségre. Ám bármilyen jelentős előnyöket társítunk hozzá, ne örüljünk túl korán ennek a terméknek! – int óvatosságra a dietetikus: – Mivel egy viszonylag új találmányról van szó, ezért nem ismertek a hosszútávú élettani hatásai – hívja fel a figyelmet. Az eritritol lehet jó választás azoknak, akik kalóriamentes édesítésre vágynak. Ez a cukoralkohol eredetileg természetes anyag, ám manapság az ipar ezt is mesterségesen állítja elő, hangsúlyozza Gulyás Mónika. Elmondja azt is: nulla a glikémiás indexe, így nem emeli meg a vércukorszintet. Nagy jövőt jósolnak a steviának is, amely egy növényből kivont édesítő anyag. Ez háromszázszor édesebb a fehér cukornál, viszont éppen a koncentráltsága miatt tulajdonítanak neki fémes mellékízt. Kalória- és beltartalmi értékektől mentes édesítő. A szakember tapasztalata szerint azonban ma már a steviaalapú édesítőkben található stevia olyan minimális mennyiségben található meg, hogy alig értékelhetők az előnyös tulajdonságai. A piac ezen a téren is felhígult tehát...

A mesterségesek

A mesterséges édesítőszerek – mint például az aszpartam vagy az aceszulfám – piaca azonban még ma is virágzik. Főként azért, mert a számos egészségügyi támadás ellenére sem tudták kutatásokkal egyértelműen bizonyítani, hogy kellő mennyiségben alkalmazva szerepet játszanának a daganatos betegségek kialakulásában. – Azt azonban már kimutatták több kutatás során is, hogy ezek a mesterséges édesítők csökkenthetik a bél mikrobiomjainak mennyiségét. Amelyek pedig az immunrendszerünk fő alkotóelemei

- mutat rá a dietetikus. A szakember szerint ezen információk alapvetőek ahhoz, hogy manapság jó vagy éppen kevésbé rossz döntéseket hozzunk édesítés előtt.