A szóbeli (telefonos) megállapodás vajon minden esetben helytálló?

A „beszédes” szerződéseket nemcsak személyesen, négyszemközt köthetjük meg, de az egyes szolgáltatók akár telefonon keresztül is kezdeményezhetik az újabb előfizetéseket.

- A szerződés a Polgári törvénykönyv szerint a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére, és jogosultság a szolgáltatás követelésére. Általános szabályok szerint létrejöhet szóban, írásban és ráutaló magatartással egyaránt, sőt újabban elektronikusan is – tudtuk meg Vári Kovács József ügyvédtől, a Fejér Megyei Békéltető Testület elnökétől. A válaszból az is kiderült: bizonyos ügylettípusok esetén a jogszabály – érvényességi kellékként – megkívánja az írásbeli formát. Ilyen az ingatlanok adásvételi szerződése. Azonban az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény szerint az előfizetői szerződés szóban is megköthető.

Nincs írásbeli szerződés?

Az, hogy valaki szóban vagy ráutaló magatartással szerződést köt, jelentheti azt, hogy nem érkezik írásbeli „kivonat” a feltételekről? – tettük fel a kérdést Vári Kovács József ügyvédnek.

- A szolgáltató köteles a fogyasztót azonosítani, ezt követően kezdi meg a szolgáltatást. Természetesen a fogyasztó kérheti írásbeli rögzítését annak, hogy milyen tartalommal kötötte meg a szerződést – válaszolt a szakértő.

Részletes ajánlattétel

Joggal merülhet fel bennünk a kérdés, hogy a telefonon megkötött szóbeli szerződésben az ajánlattevőnek mekkora részletességgel kell kitérnie a szerződés elemeire. Vannak kötelezően tartalmazandó részek (például az előfizetés összege, hűségideje és a fizetés módja)?

- A Polgári törvénykönyv általános szabálya, hogy a felek szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát. Jelen esetben azonban „kötött pályás” a szerződéskötés, tehát a nyilvános előfizetői szolgáltatást nyújtó szolgáltató az előfizetői szerződést az általános szerződési feltételei szerint köti meg. Ezek a szerződések úgynevezett blanketta szerződések, melyek valamennyi lényeges (így a kérdésben említett) feltételre kitérnek. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. kormányrendelet sem, amely bizonyos termékektől eltekintve rendelkezik a távollévők között kötött szerződések szabályozásáról – emeli ki a szakember.

Rögzített beszélgetés

A telefonos szerződéskötés során előfordulhat, hogy rögzítik a beszélgetést. Ez – probléma esetén, például a szóbeli megállapodásban elhangzotthoz képest más összeget számláznak – bizonyíték lehet az ügyfélnek?

- Telefonos szerződéskötés esetén az érdemi nyilatkozattételt megelőzően tisztázni kell a beszélgetésről készült hangfelvétel megőrzésének időtartamát. A hangfelvétel bizonyító erővel rendelkezik. Kérhetjük a telefonos megállapodás írásban történő megküldését is. Amennyiben ezt nem kérjük, készítsünk feljegyzést, és ha a szolgáltató által megküldött első számla nem felel meg a megállapodás szerinti díjszabásnak és egyéb feltételeknek, azonnal jelentsünk be fogyasztói kifogást, és tisztázzuk az eltérés okát – hangsúlyozza Vári Kovács József.

Hogyan bontsuk fel?

Amint az írásbeli megállapodás, úgy a szóbeli szerződés is felbontható. Mindig abból induljunk ki, hogy jóllehet, a szerződés megszűnésének általános szabályait a Polgári törvénykönyv tartalmazza, a speciális szerződéseknél – például a telefon- vagy internetelőfizetéseknél – a vonatkozó jogszabály és az általános szerződési feltételek pontosan szabályozzák a szerződés megszüntetésének az eseteit. A 2003. évi törvény szerint az előfizetői szerződést 8 napos felmondási idővel bármikor fel lehet mondani további jogkövetkezmények nélkül. A felmondás esetén legyünk figyelemmel szerződéses kötelezettségvállalásainkra, például a hűségidőre is – részletezi az ügyvéd.

Fő a bizalom

A technológia fejlődésével, térhódításával ma már többféle csalás áldozatává válhatunk. Nem kivétel ez alól a telefonos megkeresés sem, ahol sok esetben adategyeztetés címszó alatt kérik el az adatainkat, vagy felszólítanak bennünket egy bizonyos összeg kifizetésére. Elkerülve a kellemetlen helyzeteket, a legjobb, amit tehetünk, hogy utánajárunk a hívó félnek. Ha tudjuk, mely szolgáltatótól keresnek bennünket – márpedig ez az alapja a beszélgetésnek -, győződjünk meg arról, hogy az adott cég megbízható-e. Ha egy nevesebb szolgáltatóról van szó, abban az esetben is érdemes megkeresnünk az ügyfélszolgálatot, és érdeklődni afelől, hogy a szóban forgó témakörben (szerződéskötés, hátralék kifizetése) ők keresnek-e bennünket.

Adategyeztetési kérelem

- A távközlési szolgáltatók a szerződéskötéskor több adatbázisból is azonosítják a fogyasztót, ezért nem feltétlenül kell személyesen jelen lennünk. A telefonos vagy online szerződéskötés ma már egyre jellemzőbb, a szerződésmódosítás pedig leginkább telefonon vagy elektronikusan történik, hiszen ekkor már van ügyfélazonosító számunk. Ezek a szerződéskötési módok ma már megbízhatónak mondhatók. Az ismeretlen telefonálóktól mindenképp óvakodjunk! 1990 után gyakran előfordult, hogy ismeretlen telefonálók adategyeztetés végett hívták fel a gyanútlan fogyasztót (általában cégek titkárnőit), majd pár hét múlva megérkezett a több száz német márka vagy USA dollár összegű számla, melyben kérték a telefonon kötött szerződés alapján a megjelentetés költségeit. Ezek a trükkök máig nem mentek ki a divatból, legfeljebb más ruhát öltöttek – figyelmeztet a szakértő.