Megdőlt ajánlás: nem kell éhgyomorral vérvételre menni!

Senki előtt nem ismeretlen a gyakorlat, mely szerint ha az ember vérvételre megy, akkor szigorúan éhgyomorra tegye azt. Nem is kellett erről feltétlenül szót ejteni a rendelésen, annyira beleivódott már ez a szigorú kitétel a betegek „univerzális tudatába”. Kényszerű és kellemetlen velejárója ez a vérvételeknek – gondoljuk még ma is. Tévesen! Az Európai Labor Társaságok Szövetsége (European Federation of Clinical Chemistry and Laboratory Medicine) 2016-os állásfoglalása ugyanis megfogalmazza: nem szükséges éhgyomorra vérvételre menni, sőt, sok esetben előbb látható a baj, ha normál rend szerinti étkezés mellett vesznek vért

- ezt az álláspontot képviseli Reiber István, a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház orvosigazgatója is, ám nem csak a tavaly kiadott irányelv óta:- Sokáig tartotta magát a nézet, mely szerint vérvétel előtti este ugyan még belefér egy könnyű vacsora, utána azonban már semmi, mert a laboreredmény csak akkor megfelelő és értékelhető – mondja az orvosigazgató, hozzátéve: ez egy nemzetközi orvos-szakmai állásfoglalás volt, melyet be is tartattak az orvosok. Ezzel az elvvel együtt járt, hogy a laborok várótermei reggel zsúfolásig teltek, amelynek pedig természetes következménye lett a hosszú sorra kerülési idő. A várakozás feszültségét pedig tovább növelte – és még növeli ma is – az, hogy a betegek egy része természetszerűleg nehezebben viseli a reggeli éhséget, amely egy idő után rosszulléttel, szédüléssel, feszültséggel járhat.

Az anyagcsere-betegségekkel is foglalkozó fehérvári orvosigazgató azonban már korábban azt a nézetet képviselte, hogy vannak bizonyos, a vérből kimutatható eltérések, amelyek nem éhgyomorra mérve korábban kimutatják a bajt. Így magyarázza a szakember: – Az éhgyomri állapot, amikor akár 8-12 órán keresztül nem vesz magához ételt az ember, valójában nem életszerű – tehát az így levett vérből kinyert adatok sem a szervezet természetes állapotát mutatják. Máshogy szólva: ez egy mesterségesen létrehozott állapot, tehát nem is mutathatja a valós helyzetet.

- Erre jó példa a koleszterin vagy a vérzsír értékének alakulása, de ez ugyanígy igaz a vércukorra is – tudtuk meg, ahogy azt is: a többi érték alakulását azonban valójában nem befolyásolja az, hogy előtte étkezett-e a beteg. Ezen tapasztalatból kiindulva a fehérvári kórház is csatlakozott a már hivatalosan is kimondott állásfoglaláshoz, s kezdte el tudatosítani orvosaiban s a betegekben azt, hogy ez a több évtizedes bevett gyakorlat ma már nem előfeltétele egy vérvizsgálatnak. Nem elfeledve, sőt, kiemelve: – Nyilván vannak olyan speciális vizsgálatok, például ha éhgyomri vércukoreredményre van szüksége az orvosnak, amikor nem szabad étkezni vérvétel előtt. De ezt tisztázza az orvos a beteggel – szögezi le Reiber István. De minden más esetben felesleges éhezni! A fehérvári kórház orvosai ma már, ebből kiindulva, ha a saját szakrendelőiből küldenek beteget vérvételre, azt a laborral egyeztetve 10 óra utáni időpontra kérik. Így a reggeli idősáv kicsit felszabadul, amikor pedig inkább a háziorvosok által küldött betegek jelennek meg a vérvételen. Egyébként az elmúlt időszakban a tudományos fórumokon, szakmai megbeszéléseken folyamatosan tudatosítják a háziorvosokban is azt, hogy nem kell éhgyomorra kérni a vérvételt. Azzal tehát, ha reggelizik valaki vérvétel előtt, nem vét, nem lesznek rosszabbak a leletei, mintha éhgyomorra történt volna a vizsgálat. Reiber István hangsúlyozza: szakmailag elfogadott gyakorlatról, álláspontról van tehát szó. A gyakorlati megvalósításához azonban az kell, hogy kikopjon a betegek tudatából a sok évtizedes éhgyomri várakozások emléke és gyakorlata.