A betegéletút során regisztrált téves vizsgálatok – Mit tehetünk?

Vajon mit tehet az, akinek a „számlájára” olyan egészségügyi vizsgálatot írtak, ami valójában nem történt meg? Minek köszönhetők a hasonló esetek? Az illetékes hatóság szerint a betegéletút során regisztrált téves vizsgálatok többsége nem tudatos visszaélés.

S. Töttő Rita

Sokszor a TAJ számot írják félre, de vajon mindig ez a helyzet? – kérdik olvasóink

Forrás: SHUTTERSTOCK

Miután az Ügyfélkapu rendszerében fellelhető 15 éves betegéletútját kérésünkre sokan leellenőrizték, és megosztották velünk tapasztalataikat, felvetődik a kérdés: mi a teendő, ha valaki a betegéletút listájában olyan államilag finanszírozott vizsgálatot talál, amely – szerinte – valójában nem történt meg? Hová fordulhat az illető, milyen lépéseket tehet? Kinek és hogyan kell bizonyítania, hogy az adott vizsgálat lezajlott? Ezeket a kérdéseinket feltettük a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek (NEAK) is, ahol azt a tájékoztatást kaptuk, hogy abban az esetben, ha valaki hibát észlel a hivatalosan nyilvántartott betegéletútjában, bejelentéssel élhet a NEAK felé ([email protected] vagy a NEAK területileg illetékes szervezeti egysége felé). „Ha a bejelentő megküldi az általa vitatott ellátások adatait (időpont, szolgáltató megnevezése, ellátás megnevezése, orvos neve stb.) és kéri annak kivizsgálását, a NEAK területileg illetékes szervezeti egysége a hatáskörébe tartozó ellenőrzést lefolytatja és annak eredménye alapján a szükséges intézkedést megteszi”

- kaptuk a választ. Tehát ha komolyabb egészségügyi vizsgálatokkal kapcsolatosan merül fel kérdés a betegben, hogy vajon ez hogy került a listájára, akkor a NEAK-hoz fordulhat kérdéseivel.

Panaszok, bejelentések

Mint kiderült, az elmúlt időszakban több bejelentés érkezett már biztosítottaktól betegéletútban fellelt vitatott ellátások miatt, amelyek vizsgálatát a NEAK elvégezte. Úgy tűnik, hogy a biztosítottak egyre tudatosabbak, és az ügyfélkapu térnyerésével egyre többen tekintenek bele a betegéletútjukba – szögezi le válaszában az alapkezelő.

KÉRDÉS, VÁLASZ
Olvasóinkban felmerült kérdésekre is kaptunk válaszokat, íme:
Magánrendelésen végzett tevékenységért kérhet-e támogatást az orvos/ellátó? Amennyiben a magánorvos a beteg ellátása során támogatással vényt ír fel, akkor vehet igénybe támogatást az Egészségbiztosítási Alapból. Magánellátás keretében nyújtott ellátásért nem kaphat NEAK finanszírozást az orvos.
A 15 évnél korábbi ellátásokat hogyan ellenőrizheti le a jogosult? Az egészségügyi adatok vonatkozásában a NEAK, (korábban OEP) 2000. 01. 01. napjától szolgáltathat adatokat. Azt megelőző egészségügyi adatok, orvosi dokumentációk – tekintettel arra, hogy az egészségügyi finanszírozási rendszer eltérő volt – kizárólag a beteget ellátó egészségügyi szolgáltatónál találhatók meg, lelhetők fel.

Következmények

Az sem mellékes kérdés ilyenkor, hogy ha a NEAK-finanszírozások kapcsán kiderül: az ellátó vétett, vajon milyen jogi következményekkel számolhat az az egészségügyi szolgáltató/orvos, amely a beteg állítása szerint nem megtörtént vizsgálat után kért finanszírozást? Az alapkezelő válasza szerint, amennyiben a panasz, kifogás kivizsgálása alapján megállapítható, hogy az egészségügyi szolgáltató nem az előírásoknak megfelelően, illetve a NEAK-kal megkötött szerződés szerint tett eleget feladatának, abban az esetben a NEAK intézkedik az egészségügyi szolgáltató szükség szerinti szankcionálására, továbbá sor kerülhet az adatbázisokban szereplő adatok pontosítására is. Majd hozzátették: amennyiben indokolt és szükséges, a NEAK megküldi a kivizsgálás eredményeit a területileg illetékes Járási Hivatal Népegészségügyi Osztálya felé, esetleges további kivizsgálásra, intézkedésre. Ez az osztály adja ki a működési engedélyeket a területileg illetékes egészségügyi szolgáltatók számára, és rendelhet el orvosi felülvizsgálatot a kérdéses ügyekben.

Az „ejnye-bejnye” mellett tehát komolyabb büntetésre is számíthat az, akiről kiderül, hogy tudatosan hívott le támogatási összegeket meg nem történt ellátások után. Ám az alapkezelő szerint többnyire nem tudatos visszaélésről van szó. „Több esetben bebizonyosodott, hogy csak a TAJ szám elírása történt, ami magyarázta egy adott ellátás más biztosított betegéletútjában való megjelenését. Ilyen esetekben a biztosítottak betegéletútjának helyreállításáról is intézkedik a NEAK.” Szóval a korábbi olvasói eset is, amikor egy miskolci kórházban történt ellátás volt valószerűtlen az illető számára, tipikusnak mondható. És persze kellemetlen is: egyrészt személyiségi, másrészt pedig egészségügyi okból, hiszen felmerül a kérdés, vajon van-e egészségügyi kockázata annak, hogy olyan vizsgálatok, ellátások, műtétek, gyógyszerfelírások stb. rendelődnek egy ember nevéhez, amelyek valójában nem is az övé?

Sokszor a TAJ számot írják félre, de vajon mindig ez a helyzet? – kérdik olvasóink
Forrás: SHUTTERSTOCK

És az E-Tér?

Itt jön képbe az Állami Egészségügyi Ellátó Központ, amely a most formálódó Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér – sokak által csak e-receptként ismert – rendszerét tartja fenn. A két „gépezet” – vagyis az Ügyfélkapu és az E-Tér – ugyanis vélhetően ugyanazon az információs sztrádán halad… Vagyis az említett olvasó, ha valamiért legközelebb orvoshoz megy, és a szakember megnyitja a páciens Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Terét, és az ellátása szempontjából releváns előéletet talál, vajon nem befolyásolja orvosi döntését (gyógyszerfelírását, vizsgálatok elrendelését stb.) az, amit ott olvas? Kérdéseinket feltettük az Állami Egészségügyi Ellátó Központnak is, így a téma sorozatunk következő részében lesz olvasható.

És ezért most térjünk vissza a kifizetett ellátások visszásságaira, amelyekről tehát az alapkezelő főképp az ügyfelek visszajelzései alapján szerezhet tudomást. A NEAK szerint az elmúlt 10 évben – amióta ez a szolgáltatás él – a rendelkezésre álló adatok szerint 319 TAJ esetében történt (egy vagy több ellátási esetre vonatkozó) korrekció.

Ez nem túl sok. Ez a szám azonban rohamosan nőhet, ahogy erre az elején rávilágított az alapkezelő is, hiszen a betegek is egyre tudatosabbak, és ellenőrzik az egészségügyi ellátásaikat az interneten keresztül.

BETEGÉLETÚT
Ismét megmutatjuk, hogyan kérdezhető le a betegéletút az Ügyfélkapu rendszerében, azoknak, akik eddig még nem tették meg:
1. ugyfelkapu.magyarorszag.hu
- jelszó, felhasználónév
2. Bal oldali lilás menüsor: Elektronikusan intézhető ügyek
3. T betűnél: TAJ-nyilvántartással összefüggő szolgáltatások
4. „TAJ-nyilvántartással összefüggő szolgáltatások” cím alatti, nyilazott ikon: „Használom a szolgáltatást”
5. Bal oldali menüsor: Betegút lekérdezése
6. Itt kéri a TAJ számot
7. Időszak megadása: az első dátum adott, a másodikhoz a lekérdezés napját írjuk be. 15 évre lehet visszakeresni.
IDÉZETEK OLVASÓINK TÖRTÉNETEIBŐL
Kértük, hogy a [email protected] e-mail címre küldjék el történeteiket.
Egyik olvasónk leveléből: „A „betegéletutamat” tanulmányozva ügyfélkapun keresztül, megdöbbenve vettem észre, hogy olyan fogászati kezeléseket kaptam, amelyek valójában nem történtek meg. Nyáron volt 1 éve. Azon morfondíroztam, ha még egyszer ilyet tapasztalok, mit fogok tenni. Felháborítónak találom, hogy az orvos visszaélt az adataimmal és azt gondolom, jogtalanul jutott haszonhoz. Nekem hasznom nem származott belőle, károm sem, talán. (...) A feljelentés gondolatáig is eljutottam: nem egy esetben élt vissza, kezeléseket írt ki a nevemre, TAJ számomra. Szerencséjére azonban 2017-ben nem folytatta az üzérkedést…”
És egy másik történet: „Veszélyeztetett terhesként az utolsó 8-10 hétben, hetente 3-szor mentem olyan UH-vizsgálatra, ahol a köldökzsinór állapotát nézték, és néha volt szívhangvizsgálat. Ehhez képest szinte minden alkalomhoz be volt írva a komplett nőgyógyászati vizsgálat és időnként laborvizsgálatok.”
Valamint: „A cikk után én is megnéztem, hogy milyen ellátások szerepelnek a nevem alatt az OEP rendszerében. Én is találtam néhány érdekes dolgot… Legérdekesebb a körzeti fogorvos. Jártam nála egy foghúzás miatt 2012-ben. Aztán volt egy fogtömés 2012-ben és még egy 2016-ban. Tömés előtt leszedte a fogkövet is alul az első 4 fogon. Aztán góckutatás miatt vittem neki panoráma röntgent megnézni, ez nincs felrögzítve, igaz, nem is nézett bele a számba, csak a felvételt nézte meg. Számtalan tömésre bukkantam – szerintem nincs is ennyi fogam… Egyébként mindegyik alkalomnál fel van tüntetve az érzéstelenítés is, pedig csak a húzásnál kaptam, a két tömésnél nem. És minden alkalommal leszedték a fogkövet is. Többször voltam fizioterápiás kezeléseken (súlyfürdő, gyógytorna, masszás), ahol ugyancsak látok érdekes dolgokat, vagy legalábbis számomra ismeretlen kifejezések, kezelések szerepelnek a felsoroltak között.
2012-ben volt egy bicajos balesetem, ahol az egyik lábfejem sérült, ehhez képest állítólag a kezemet is röntgenezték.”