Jelképpé vált lyukas zászlók és a szabadság szavai gyermekhangra Alcsútdobozon

Alcsútdoboz – Tiszta tekintetek, őszintén átélt érzelmek, ütős verssorok – a József Nádor Általános Iskola hatodik osztályosai szívükben mindenképpen azonosultak a pesti srácokkal. A tanítás a szabadságról így még meghatóbb.

Zsohár Melinda

A mostani tizenegynéhány éveseknek a dédszülei élték át az 1956-os csoda keservesen szépséges eseményeit, még sokan köztünk vannak! A bátrak meséltek az utódoknak róla, de óvatosságból, féltésből, történelmi „engedelmességből” többségükben hallgattak. A tankönyvek és a hivatalos beszédek évtizedeken át hazudtak arról, hogy a kis Magyarország (hányadszor már?) fellázadt elnyomói ellen. Ma szabadok vagyunk, s hogyan magyarázzuk el gyermekeinknek, milyen volt az elnyomás? Milyen volt ez a tiszta forradalom?

Lyukas zászlók, régi fotográfiák, bőrkabátok, nemzetőr karszalagok, a nagymama szekrényéből előkotort ruhadarabok, egy varázsszemes rádió, s dalok, versek idézték meg ezen az esős október 23-ikán azt a dicsőséges időt. Siposné Bokor Katalin tanárnő a próbák alatt mesélt és mesélt, mert kérték rá. Igaz történetet, felemelőt és fájdalmasat, hogy ne csak egy előadás legyen az amúgy nagyon megkapó előadás. A szemekből látszott, a szavakból kihallatszott, a szívdobbanásokból felsejlett: a gyerekek megértették 1956 szellemiségét. A felnőtteknek ők idézték meg hitelesen. Ők már nem fogják elfelejteni a szabadság 1956-os üzenetét.