35 ezer liternyi üzemanyag robbanhatott volna fel, profin dolgoztak a tűzoltók a 62-es úton

Amint Szabó-Bisztricz Anett tűzoltó századostól, a Fejér Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivőjétől megtudtuk, a 62-es főúton kigyulladt kamion tartányában 35 ezer liter éghető anyag volt. A tűzoltásvezetőnek a beavatkozás irányítása mellett számolnia kellett a robbanás kockázatával, az oltást végző tűzoltók helyét is ennek figyelembevételével, ezt mérlegelve kellett meghatároznia. A tűzben az intenzív külső hőterhelés térfogat növekedést eredményezett a kamion tartányában, amelynek következtében a rekeszek belső nyomása megemelkedett, és a hatból négy rekesz kihasadt, a szabadba jutó benzin belobbant. A lángokat több habsugárral, másfél órás megfeszített munkával fojtották el a tűzoltók, és a nyerges vontatót, valamint két üzemanyaggal töltött rekeszt megmentettek a tűztől. Az elsődleges felmérések alapján 2000 liter habképző anyagot és 60 köbméter vizet használtak fel a beavatkozás során. A rakomány kisebb része gázolaj, jelentős része benzin volt, amelyről tudni kell, hogy gőze a levegővel robbanásveszélyes elegyet alkothat, mely hő, szikra, sztatikus feltöltődés vagy láng hatására meggyulladhat. (Ezért is tilos a benzint grillezésnél, fűtésnél égésgyorsítóként használni.) Miután a tűzoltók a kamionnál a lánggal égést megszüntették, a beavatkozók és a környezet biztonsága érdekében folyamatosan mérték a párolgó benzingőz koncentrációját is, hogy robbanás már semmiképpen se következhessen be. 

És hogy mekkora hő keletkezhetett a tűzben? Akkora volt a hőmérséklet, hogy amiatt a tartány acélpalástja megolvadt, elfolyt, részben megsemmisült. A motorhajtó benzin az égése során akár az 1100°C-t meghaladó hőmérsékletet is elérheti, jellemzően tehát ilyen hőfok alakulhatott itt ki. 

A védőtávolságot mindig a beavatkozás jellege és az adott veszélyes anyag tulajdonságai határozzák meg. Mint a szakembertől megtudtuk, jelen esetben 100 méter sugarú körben jelölte ki a tűzoltásvezető a védőtávolságot. Ez volt az a biztonságos távolság, ahol a tűzoltó járművek mindkét irányban felsorakoztak, ennél közelebb tűzoltók csak a tényleges tűzoltás idejére a megfelelő védőfelszerelésekben tartózkodhattak, amely az oltás hatékonysága érdekében a lángoló járműtől körülbelül tíz méterre történt.  Fontos, ha a lakosság a mindennapok során esetleg hasonló kiterjedésű tűzesetet lát – legyen szó épület- vagy járműtűzről – mindenképpen maradjanak távol, ne sodorják veszélybe saját testi épségüket 1-2 látványos fotó vagy videofelvétel kedvéért. 

Ilyen jellegű káresemény korábban - nagy mennyiségű éghető folyadékot szállító jármű tűzesete - nem volt Fejér vármegyében. Az éghető folyadékok oltásának szakmai ismereteit a tűzoltók már az alapkiképzés során nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is elsajátítják. Emellett rendszeresek az ismeretfelújító továbbképzések, a megtörtént káresemények figyelemmel kísérése, és azok szakmai, tűzoltó taktikai szempontok szerinti feldolgozása. 

A helyszínen a tűzoltói beavatkozások vezetője minden esetben a kárhelyparancsnok, aki tűzesetnél a tűzoltásvezető, illetve műszaki mentés során (pl. közlekedési baleseteknél, viharkároknál) a műszaki mentés vezetője. Ő a beavatkozást irányító, a beavatkozók részfeladatait összehangoló tűzoltó, aki a meghozott döntések, intézkedések felelőse is egyben. Kiemelt, összetettebb beavatkozásoknál jellemzően a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat vezetője a kárhelyparancsnok. A 62-es főúton, az égő kamion oltását Hadlaczki István tűzoltó alezredes, a Fejér vármegyei katasztrófavédelmi műveleti szolgálat vezetője irányította. (2023 márciusában az M1-es autópályán történt halálos tömegszerencsétlenség – amikor 42 jármű ütközött, közülük 21 kigyulladt – tűzoltását és műszaki mentését is ő vezette). A tűzoltói beavatkozásokat a kárhelyparancsnok, a beavatkozó tűzoltók, a fő- és műveletirányító ügyelet és a társzervek szoros, összehangolt együttműködése jellemzi. 

A tűz pontos keletkezési okát, körülményeit a Fejér Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tűzvizsgálati eljárás keretében vizsgálja. A sofőr elmondása alapján a hátsó keréknél csaptak fel a lángok. A tartány többkamrás kialakítása nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy nem semmisült meg a teljes szállított üzemanyag-mennyiség. A közúti veszélyes anyagok szállítására a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Megállapodás (ADR) szabályai az irányadóak. 

Kapcsolódó cikkek