Szabálysértést követ el az, aki valótlan bejelentést tesz

2022.03.03. 10:00

Napi akár 13 ezer bejelentés is érkezhet a segélyhívószámra, de korántsem releváns mindegyik

Bizonyára mind ismerik a 112-es segélyhívószámot, melynek tárcsázásával a nap 24 órájában segítségért fordulhatnak a készenléti szervekhez.

Déri Brenda

Mások, vagy akár a magunk életével is játszhatunk, ha nem valós hívásokkal kell foglalkoznia a szerveknek

Forrás: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap

Nemrég megkerestük az ORKF-t (Országos Rendőr-főkapitányság), hogy a segélyhívón érkezett bejelentések felől érdeklődjünk. Tájékoztatásukból megtudtuk, hogy átlagosan 11 ezer és 13 ezer közé tehető azon hívások száma, mely egy nap alatt beérkezik a két hívásfogadó központba, Miskolcra és Szombathelyre. Ez a két város felel Magyarország teljes területéről kezdeményezett hívásokért. Továbbá ez a két hívásfogadó központ fogadja a 107-es és a 105-ös nemzeti segélyhívószámokra, valamint – Budapest és Pest megye kivételével – a 18 megye területéről kezdeményezett 104-es segélyhívószámra érkező hívásokat is. A leggyakrabban egészségügyi panaszok, vagyon elleni bűncselekmények, közlekedési balesetek, közlekedési szabályszegések, tűzesetek, személy eltűnések, illegális migrációval kapcsolatos információk miatt hívják a 112-est. A pontos eljárás kapcsán elmondták, hogy miután a hívásfogadó központ fogadja a hívást, az ő feladatuk az alapinformációk beszerzése és rögzítése, melyet egy úgynevezett „intelligens adatlapon” tesznek meg. Ezen szerepel a bejelentő neve, elérhetősége – visszahívható telefonszám –, az esemény pontos helyszíne, mi történt, kinek van szüksége segítségre, az esemény kapcsán felmerül-e valakinél közvetlen életveszély, sérültek száma, a sérülés foka, az esemény folyamatban van-e vagy már lezajlott, például bűncselekmény esetén, az elkövető a helyszínen van-e vagy sem. 

 

– A kérdésekre kapott válaszok alapján egy meghatározott eljárási rendnek megfelelően a hívásfogadó központ kötelezettsége a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező készenléti szerv – rendőrség, katasztrófavédelem, mentőszolgálat – értesítése. A készenléti szervek illetékes munkatársai gondoskodnak a reagáló egységek helyszínre irányításáról, amennyiben az szükséges. A hívásfogadók oktatásban részesülnek mindhárom készenléti szerv részéről annak vonatkozásában, hogy milyen kérdéseket kell feltenniük. Emellett különböző technikai, informatikai megoldások is segítik őket abban, hogy egy-egy bejelentést megfelelően kezeljenek. 

 

Amennyiben a hívásfogadó számára kiderül, hogy a hívás nem valós esemény bejelentését tartalmazza, szándékosan félrevezető, úgy további kérdéseket tesz fel a helyzet tisztázására. Egyértelműen megtévesztő hívás esetén nem továbbítja a készenléti szervek irányába, viszont a hívást jelenti a felettesének, aki szabálysértési feljelentés megtételét kezdeményezi – részletezte az ORFK Kommunikációs Szolgálata. Majd folytatták, hogy annak a személynek, aki szándékosan megtéveszti a hatóságokat vagy a közfeladatot ellátó szerveket, azaz ebben az esetben valótlan bejelentést tesz, komoly következményekkel kell számolnia, hiszen szabálysértést követ el. Az elkövető 5 000 forinttól 150 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, illetve közérdekű munka is elrendelhető. A következményeken túl a valótlan bejelentések indokolatlanul terhelik a segélyhívó vonalakat, hátráltatva azon intézkedéseket, amelyek valóban a készenléti szervek beavatkozását igénylik. 

 

– Valótlan bejelentések, indokolatlan segélykérések az ország minden részéről érkeznek. Azzal kapcsolatban, hogy melyik megyéből vagy városból mennyi ilyen jellegű hívás érkezik, külön statisztikát a rendőrség nem vezet. 2021-ben a segélyhívószámokra érkező hívások – 4 491 608 – 46 százaléka nem igényelt sem információadást a hívásfogadó központok, sem beavatkozást a készenléti szervek részéről. Ezeket mi összefoglalóan „beavatkozást nem igénylő segélyhívásoknak” nevezzük. Ezeknek a hívásoknak csak egy kisebb része az, amelyik szándékosan megtévesztő és a készenléti szervek intézkedését próbálja kezdeményezni, a többi szórakozó, vétlen hívás, vagy az is előfordul, hogy a bejelentő káromkodik, obszcén szavakat használ, majd leteszi a telefont – fogalmaztak. 

 

Végül arról kérdeztük őket, hogy voltak e emlékezetesebb hívások. Válaszukban két esetet említettek. Az egyik 2021 nyarán történ, amikor súlyos autóbalesetről kaptak segélyhívást. – A bejelentő készségesen válaszolt a hívásfogadó, valamint a mentésirányítás kérdéseire is, elmondta, hogy a baleset helyszínén négy eszméletlen sérült személy van. A bejelentés tartalmának megfelelően a mentőszolgálat bajtársai két mentőhelikoptert és több esetkocsit irányítottak a helyszínre, valamint a rendőrség és a katasztrófavédelem munkatársai is kivonultak. A helyszínen kiderült, hogy ott semmiféle közlekedési baleset, illetve egyéb esemény sem történt. A másik pedig az az eset, amikor egy férfi tett bejelentést az éjszakai órákban, miszerint otthonában megverte a feleségét. A kiérkező járőrök megállapították, hogy nem történt semmilyen bántalmazás. A bejelentő a meghallgatása során elmondta, hogy ittas állapotban összeveszett a hitvesével, és ezért hívta a rendőrséget – árulták el.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!